Dunaszekcső: egyre gyorsul a lösz omlása

Tegnapra nagyjából tíz métert csúszott a dunaszekcsői Szent János-hegy és Várhegy alatti löszös partfal, a mozgás már nemcsak függőleges, hanem vízszintes irányban is felgyorsult. Egy nagyjából 250 méter nagyságú karéjról és 750 ezer tonna – félmillió köbméter – földről van szó, ami vélhetőleg a Dunáig csúszik majd. Faller János, a település polgármestere kérdésünkre elmondta: hermetikusan nem tudják lezárni a területet, de több ponton nappal rendőrök, éjjel pedig polgárőrök figyelik a terepet, és a katasztrófavédelem, illetve a geológusok is figyelemmel követik a folyamatot. A helyszínen a helyi védelmi bizottság tagjai tájékozódtak az eseményekről, és Kóthay László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára is odautazott. Egyelőre úgy tűnik, hogy szakaszos az omlás, de egy, már a Duna mellett lévő kritikus ponton egyszerre is megindulhat a félmillió köbméternyi földtömeg. Komolyabb lökéshullámmal szakértők szerint nem kell számolni, de a zuhanás kis időre akár negyven-ötven centiméterrel is feljebb nyomhatja a Duna vízszintjét, és zátonyok maradhatnak utána. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletesétől megtudtuk: a hajózási útvonal korlátozására még nincs szükség, és emberélet sincs veszélyben. A zátonyképződés miatt a fal alatti folyószakasz jobb partján, ötvenméteres sávban nem lehet hajózni és horgonyt vetni.
A polgármester a helyi vízmű munkatársaival is tárgyalt a település vízellátásáról, ugyanis az omlás megrongálhatja Dunaszekcső mostani tározóját. Ha bekövetkezik a katasztrófa, a szomszédos Bár község rendszerére csatlakoztatják a szekcsői vezetéket, ami csak ideiglenes megoldást jelenthet a várható nyomásproblémák miatt. Az önkormányzat a legroszszabbra is felkészült, ha muszáj, akár lajtoskocsikkal biztosítják az ivóvizet. Az új hidroglóbusz nyár végére készülhet el.
Az omlásveszélyes területen lévő négy ingatlant már kiürítették, ezekből eddig egy dőlt össze.
Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szakági főgeológusa a helyszínen azt mondta a távirati irodának: a folyamat lassan zajlik, a végét egyelőre nem lehet megjósolni. Ő és kollégái arra számítottak, hogy a tavaszi áradás indítja majd el a földcsuszamlást. Hangsúlyozta: az eset ritka ugyan, de nem példátlan, az 1960–1970-es években több ilyen jelenség is volt az Ercsi–Dunaújváros partszakaszon, előfordult, hogy egyszerre másfél-két millió köbméternyi föld omlott a Dunába.