Egyéves a vizitdíj, keserű a mérleg

Egy éve vezette be az egészségügyi kormányzat – mindenféle társadalmi és szakmai egyeztetést mellőzve – a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a szociológiai felmérések adatai azt mutatják: ma Magyarországon többmillióan élnek szegénységben, és ezt a réteget igen hátrányosan érintette a vizitdíj és a kórházi napidíj. A Komárom-Esztergom megyei Bajnán a roma kisebbségi önkormányzat pénzalapot hozott létre arra az esetre, ha a romák és a többségi társadalom nyugdíjasai nem tudnák kifizetni a vizitdíjat a háziorvosnál.

Varga Attila
2008. 02. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a kezdetektől nem ért egyet a vizitdíj-napidíj típusú térítésekkel, mivel azok ellenkeznek a szolidaritás elvével, s mint ahogy az elmúlt egy év bebizonyította, aránytalanul terhelik a magyar társadalom szegénységben élő millióit, a betegek egyes rétegeit, az alapvető finanszírozási hiányok megoldására pedig alkalmatlanok – jelentette ki lapunknak Éger István. Az orvoskamarai elnök kifejtette: bevezetésük azért is szerencsétlen, mert kiterjeszti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az ellátó intézetek tulajdonosai (többnyire önkormányzatok) között fennálló finanszírozás bizonytalanságait a kormányzatra és az esetlegesen létrejövő pénztárakra is. A kórházi napidíjak esetében az utóbbi egy esztendő tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a bevétel nem jelentős, ugyanakkor az adminisztrációs többletterhekre nem gondoltak a jogalkotók. Az alapellátás területén a továbbra is fennálló alulfinanszírozottság a praxisok működését alapvetően veszélyezteti. Ezt a kérdést a vizitdíj nem oldotta meg, sőt anyagilag aránytalanságot szült a háziorvosok között. Egy év elteltével érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a vizitdíj nem javított érdemben az orvos és a szakszemélyzet jövedelmi helyzetén. Az egészségügyi kormányzat szerint a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése visszaszoríthatja a hálapénz gyakorlatát. Nos, a MOK álláspontja az, hogy a hazai orvostársadalomnak csupán a töredékét, 7-8 százalékát részesítik a betegek hálapénzben. Vannak sztárszakmák (szülész, sebész), amelyek egyes prominens orvosainak zsebébe a hálás betegek akár ötszázezer–egymillió forintot is csúsztathatnak havonta, a többség viszont csak esetlegesen, illetve soha sem részesül belőle.
A vizitdíj és kórházi napidíj első évét értékelve több háziorvost is megkerestünk, de sokan – az esetleges retorzióktól tartva – nyilatkozatukat névvel nem vállalták. A háziorvosok szerint a vizitdíjrendszer bevezetésének egyik legnagyobb hibája az, hogy a fizetési kötelezettséget betegségcsoportok és nem a szociális rászorultság alapján határozták meg. Mivel a gazdasági ellehetetlenülés következményei éppen a falvakban, kisebb településeken jelentkeznek, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével a legszegényebbek szorultak ki az egészségügyi ellátásból. Az orvos-beteg találkozások száma visszaesett, de ez korántsem jelenti azt, hogy korábban egyesek feleslegesen jártak orvoshoz. Sokkal inkább, hogy sokan nem fordulnak szakemberhez, hanem „házilag kúrálják magukat”.
A Komárom-Esztergom megyei község, Bajna kisebbségi önkormányzata tavaly azt vizsgálta, hogy miként hitelezhetné a helyi romáknak a vizitdíj összegét. Mivel jobb megoldást nem tudtak kitalálni, tízezer forintos pénzügyi alapot hoztak létre az önkormányzatnál, hogy a rászorulók vizitdíjait utólag abból rendezhessék. Mülhammer Ferenc háziorvostól megtudtuk, hogy a kezdeményezés ellenére nem volt olyan eset, amikor a pénzügyi alap terhére kellett volna bárkit is ellátnia. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy sokak számára nem jelent problémát a vizitdíj kifizetése: a kisnyugdíjasok, idősek és romák önérzetük miatt is leszurkolják az orvosnál a vizitdíj háromszáz, hatszáz, s kiszállás esetén ezerforintos összegét. Egy-egy kistelepülésen sokan vannak, akik napi többszöri injekciózásra, vérnyomásmérésre szorulva akár ügyeleti időben is kénytelenek háziorvosukat lakásukra hívni, ők havi átlagban jelentős öszszeget fizetnek az egészségügyi ellátásért. Lapunknak több háziorvos is arról számolt be, hogy a köztudottan nagy szegénységben élő embereknél nem számolnak fel vizitdíjat. – Fennáll annak a veszélye is, hogy a hátrányos helyzetű családok ügyeleti időben az indokolt háziorvosi riasztásokról is lemondanak – állította egyikőjük.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint a vizit- és napidíj bevezetésének eredeti célja a felesleges orvos-beteg találkozók, valamint a hálapénz visszaszorítása volt, illetve a szemléletváltozás az ellátórendszer igénybevétele során. A hivatalos felmérések szerint csökkent a hálapénz az ellátás egyes területein. „Emellett jóval kevesebb lett az orvos-beteg találkozó, csökkent az indokolatlan orvoshoz járás” – fogalmaz a szaktárca elemzése. Az anyag szerint a vizitdíj és a napidíj nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társadalombiztosítás idén már nem veszteséges, hiszen az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele több tíz milliárd forintos felesleges kiadást takarított meg, hozzátéve: a megspórolt összeget például a kórházi étkeztetés javítására fordították.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.