Miután Egyiptom 1-0-ra verte Kamerunt az Afrikai Nemzetek Kupája kontinentális labdarúgótorna vasárnap esti döntőjében, Accra városában, a nemzetközi sajtóban csak úgy röpködnek a különféle uralkodói címek. Kihasználva, hogy a győztesnek járó serleget olyan trónuson cipelték be a stadionba, amely a ghánai királyok hagyományos hatalmi jelképe volt, kínálja magát a fordulat, hogy a „Fáraók” meghódították Ghánát is, a finálé egyetlen góljának szerzőjét, Mohamed Abutrikát pedig kikiáltották koronázóhercegnek.
A közhelyek és túlzások mögött azért természetesen megtalálható az igazság is, akár a diadalmas csapat, akár a győztes gólért magasztalt csatár esetében. Egyiptom ugyanis nemcsak megvédte két éve hazai pályán megszerzett címét, hanem ráadásul meggyőző fölénnyel tette azt. Bemutatkozásképpen éppen Kamerunt intézte el 4-2-re, majd a Szudán feletti 3-0-lal már tovább is jutott a csoportjából, a Zambia elleni 1-1 bőven elegendő volt az elsőséghez. A negyeddöntőben az Angola feletti
2-1 nem volt ugyan feledhetetlen parádé, de az elődöntőben Elefántcsontpart 4-1-es kiütése már igen, és a döntőben is megérdemelt siker született.
Egyiptom ezzel nyomatékosította fölényét, hiszen hatodszor kaparintotta meg az először 1957-ben kiírt trófeát. Legutóbb 2006-ban hazai pályán büntetőpárbajban kerekedett Elefántcsontpart fölé, a mindent eldöntő tizenegyest akkor ugyanaz az Abutrika rúgta, aki vasárnap a kameruni csapatkapitány, Rigobert Song szerencsétlenkedését és Mohamed Zidan passzát kihasználva a bal alsó sarokba helyezte az „aranygólt”.
Abutrika egyébként is a sporttörténelmi találatok embere, két éve az afrikai Bajnokok Ligáját is ő döntötte el klubja, az Al Ahly javára. (Miközben az éremesélyes válogatottak szinte komplett kerete Európában keresi a kenyerét, addig az egyiptomiak csupán hat légióst hívtak be.) Tisztában is van saját „hőstetteivel”, amelyekről így vallott: „A válogatottmezben elért gól többet jelent számomra annál, mint amit a klubomban lövök. Amikor láttam, hogy a Kamerun elleni döntőben a labda eléri a hálót, azonnal eszembe jutott, hogy ezzel egész hazámat boldoggá tettem. Csodálatos érzés másodszor is megnyerni a kupát, még nagyobb siker ez, mint a 2006-os hazai győzelem. Mert azóta is folyamatosan fejlődtünk, ma már a válogatott a második családom.”
Egyiptom és Afrika uralkodó dinasztiája, amelyben Abutrika a családfő.
Pánikot okozott Brüsszelben a Zelenszkij elleni tüntetésekhez vezető törvénymódosítás
