Egyre szaporodó hitelproblémák

Húszmilliós lakás hétmillióért? Ki ne szeretne egy ilyen alkalmi vételt?! A vevő tényleg jól jár, de a lakáshitelt törleszteni képtelen tulajdonos és az ingatlant finanszírozó bank óriási összegeket bukik. Előfordul, hogy a végrehajtás után lakás helyett csupán egy rakás adósság marad, a BAR-listára került, fedél nélkül maradt ügyfél pedig hiába kilincsel újabb hitelért.

Egyre több a bedőlő lakáshitel – állítja a Hitelkárosultak Egyesülete. Az ügyfelek egy része azért nem tudja törleszteni a hiteleit, mert túlvállalta magát, ám vannak, akik önhibájukon kívül – betegség vagy a munkahely elvesztése miatt – kerülnek pénzzavarba. A bankok ilyen esetben azt tanácsolják, hogy forduljanak hozzájuk bizalommal, együtt megtalálják a módját, hogyan tehetik elviselhetőbbé a havi törlesztőrészletet. Általában a futamidő kitolását vagy két-három hónapos halasztást szoktak javasolni, bízva abban, hogy az ügyfél kis segítséggel újra lábra tud állni. És igazuk is van, mert az átmeneti pénzzavarból általában sikerül kivergődniük az embereknek – nyilatkozta lapunknak Lénárd Mariann, a Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára. De rossz példákat is találhatunk. Előfordul, hogy a bank ahelyett, hogy megoldást keresne az ügyfele bajára, rögtön szankcionál, vagyis a szerződésben meghatározott idő után – általában 30–90 napot követően – felbontja a szerződést. Ezután az adósnak egy öszszegben kell lerónia a tartozását. A szerződés felbontása után a törvény kilencven nap türelmi időt határoz meg, ennyi idő alatt kell a tulajdonosnak értékesítenie a jelzáloggal terhelt ingatlant. Ismerve a magyar lakáspiacot, ez nem könnyű, többnyire nem is sikerül, de ha mégis túl tud adni a lakáson a tulajdonos, akkor általában áron alul veszik meg. Ha az eladás kútba esik, legrosszabb esetben 90 nap után jöhet a végrehajtó. – Három hónap alatt egy frekventált budapesti kerületben esetleg el lehet adni egy lakást, de az ország más területein szinte lehetetlen, ezért a Fidesz törvényjavaslatot nyújtott be, amely egy évben határozná meg azt az időt, ameddig a tulajdonos megpróbálhat minél kedvezőbb árat kapni az ingatlanjáért – mondta el lapunknak Koszorús László, az ellenzéki párt fogyasztóvédelmi szakpolitikusa. Jelenleg semmi nem szabályozza, hogy milyen feltételekkel adhat túl a bank a jelzálogként használt ingatlanon, ezért előfordul, hogy értékesítés során csupán a tartozás összegét tartja szem előtt, a tulajdonos pedig csak az önerő töredékét kaphatja vissza. Vagy még azt sem.
A bankok a hitel felvételekor meghatározzák a menekülési értéket, amennyiért számításuk szerint értékesíteni tudják a jelzálogként szereplő ingatlant. Ez az ár általában kisebb, mint a lakás piaci értéke, egy húszmilliós esetében körülbelül 18 millió forint. A végrehajtók azonban akár ennél kevesebbre is becsülhetik az ingatlant. Ráadásul ha az első két aukción nem sikerül eladni, a harmadik alkalommal már akár a becsült érték 70 százalékáért is áruba bocsáthatják. Előfordult olyan eset, amikor a 20 millió forintot érő lakás 7 millió forintért talált gazdára. Természetesen egy ilyen üzleten mind a hitel felvevője, mind a bank óriásit bukik, egyedül a potom áron lakáshoz jutó vevő és a végrehajtók járnak jól, a végrehajtás díja ugyanakkor milliókra rúghat.
Miután az ügyfél több évig fizette a részleteket, végrehajtás után nemcsak a lakása vész el, de milliói mennek rá az előnytelen üzletre. Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője leszögezte, hogy a pénzintézetek semmiképp nem szeretnének lakástulajdonossá válni, tehát mindent megtesznek azért, hogy az ügyfeleik tovább tudják törleszteni a hitelüket. Ugyanakkor elismerte, hogy a bankok a betétesek tőkéjének védelmében a tulajdonukba került ingatlanokat minél hamarabb igyekeznek értékesíteni, ezért gyakran a piaci ár alatt adnak túl rajtuk. Bár a pénzintézetek azt állítják, hogy az ilyen esetek aránya elenyésző, a Hitelkárosultak Egyesületéhez forduló ügyfelek száma az utóbbi néhány hónapban megháromszorozódott.