Elhalasztott űrséta

Rosszul lett Hans Schlegel, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) szombaton dokkoló Atlantis német asztronautája, ezért elhalasztották a tegnapra tervezett első űrsétát. A sikló emiatt egy nappal tovább vendégeskedik a bázison.

Váratlan egészségi problémák miatt elhalasztották a Nemzetközi Űrállomásra szombaton megérkezett Atlantis űrrepülőgép asztronautáinak első űrsétáját, amelyen meg kellett volna kezdeni az európai kutatómodul, a Columbus installálását. A tegnapi program egyik résztvevője az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) űrhajósa, a német Hans Schlegel lett volna, az asztronauta azonban rosszul lett. A NASA részleteket nem hozott nyilvánosságra, csak azt közölte, hogy Schlegel nincs életveszélyben – adta hírül a BBC. A Columbus üzembe helyezését emiatt csak ma kezdik meg, a gyengélkedő űrhajós helyett az amerikai Stanley Love lép ki a világűrbe a szintén amerikai Rex Walheim társaságában. A következő sétán valószínűleg már Schlegel is részt vehet. A Columbus felszerelése többheti munkával jár, ezért az ESA másik asztronautája, Leopold Eyharts nem tér vissza az Atlantis fedélzetén, egyelőre az állomáson marad.
Az űrrepülőgépnek az eredeti tervek szerint 11 napot kellett volna távol töltenie a Földtől, de a misszió időtartama egy nappal meghoszszabbodik, így a sikló legkorábban február 19-én landolhat Floridában.
A Columbus tíz éven át szolgálhatja majd a tudományos kutatást. Ezalatt orvosi, mikroelektronikai és anyagtechnológiai kísérletek százait végezheti el. Mint arról korábban beszámoltunk, magyar tudósok is bekapcsolódtak a programba: az űrlaboratórium az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében kidolgozott kísérletsorozatnak is helyet ad. A világűrben dolgozók agyműködését vizsgálják majd azzal az EEG-készülékkel, amelyet kifejezetten erre a célra alkottak meg. Választ keresnek arra is, hogy a térbeli tájékozódás képességét hogyan befolyásolja a súlytalanság. Mihelyt a Columbus munkába áll, azonnal megkezdődnek az intenzív kutatások – írta a BBC.