Előbb nagy nyertes, majd nagy vesztes

V Í V Á S Felemásra sikeredett számunkra a budapesti „kardhétvége”, Nemcsik Zsolt számára pedig különösen az lett: szombaton megnyerte a Gerevich–Kovács–Kárpáti kard egyéni grand prix-versenyt, vasárnap pedig – akárhogy is szépítjük – a csapat Világkupán együttesünket kiejtette a legjobb négy közül.

Világbajnoki címvédő csapatunkból az egyéni grand prix-n Lontay Balázs és Szilágyi Áron már az első körben elszállt, Decsi Tamás a 32 között búcsúzott; igaz, ketten veretes nevekbe ütköztek: Lontayt a 2000-es olimpiai bajnok román Covaliu, Decsit pedig a 2004-es első, az olasz Montano ejtette ki. Nemcsik Zsolt azonban mindkettőjükért bosszút állt. Montanóval amúgy is akad elszámolnivalója az athéni döntő óta – mi több, a 2005-ös zalaegerszegi Eb-n is a talján ütötte el az aranytól –, s most némiképp törlesztett. Bár gyorsan 3-0-s hátrányba került,
4-3-ra fordított, majd 8-6 után zsinórban három tust adott, végül
15-10-re győzött. A döntőbe jutásért Covaliut is kipipálta 15-13-mal. Az elsőségért az amerikai Smart jóval könnyebb ellenfélnek ígérkezett, s az is lett. A finálé csak 5-5-ig volt szoros, Nemcsik 15-9-re nyert.
„Ma jól ment a vívás, és ennek sokan látták a kárát. A kulcsmomentum természetesen az előző két olimpia aranyérmesének a legyőzése volt, a döntő már afféle jutalomjáték lett” – fogalmazott Nemcsik Zsolt, ekkor még vidáman.
Másnap az olimpiai kvalifikációs rangsorba is beszámító csapat Világkupán együttesünk a nyolc közé jutásért 45-23-as győzelmével csak bemelegített a japánok ellen, s a papírforma alapján a németek ellen sem lett volna szabad nagyon megizzadnia. Bár az első kör után az ellenfél vezetett 15-14-re, csapatunk 30-25-re fordított. S miután Lontay 5-1-re lelépte Hübnert,
35-26-nál már kilenc tus volt az előnyünk, később is kevesekben merült fel, hogy Nemcsik az utolsó párban 40-33-as vezetésünkről Limbach ellen nem jut el a negyvenötödik tusig. A német azonban rögtön négy találatot adott, majd 42-40-re, utána pedig 43-42-re zárkózott fel. Tavaly a szentpétervári vb döntőjében a Vasas vívója ugyancsak 40-33-ról adta le az előnyt a franciák ellen, ám akkor úgy voltunk vele, hogy minden jó, ha jó a vége. Nos, most nem lett jó, mert ugyan Nemcsik 44-42-re is vezetett, végül csapatunk 45-44-re kikapott. Így a folytatásban maradt a hadakozás az 5–8. helyért, amiből végül 5. hely lett (45-38-as győzelem a tartalékos oroszok, majd 45-42 az ukránok ellen), s az eredmények úgy alakultak, hogy csapatunk az olimpiai kvalifikációs rangsorban az elmaradt érem nélkül is megerősítette a második helyét. Nemcsik Zsolt azonban tegnap már nem volt vidám: „A csapatversenyen az utolsó asszónak különleges a lélektana. Aki nagy hátrányban van, tét nélkül vívhat, és sokszor megesik, hogy minden bejön neki. Mint most Limbachnak. Én viszont hiába próbáltam bármit is ellene, semmi sem sikerült” – szögezte le.
A csapat Vk eredménye: 1. Korea, 2. Kína, 3. Fehéroroszország, 4. Németország, 5. Magyarország.