Erdőirtás: ötvenegy vádlott

A Németországból illegálisan ideszállított, 3500 tonna szemét fele még mindig hazai települések határában található. Az ügyészség 17 személy ellen már benyújtotta a vádiratot. Hasonlóképpen járt el a vádhatóság 190 hektárnyi erdő jogosulatlan kiirtása miatt is, ennek az ügynek 51 vádlottja van – tudatták a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vezető munkatársai.

Csak pecsétel a zöldhatóság? A kormányzat forráskivonással, a hatáskörök és a létszám leépítésével célzottan és teljesen szétzilálta, kivéreztette a természetvédelem hatósági kereteit. Így nyilatkozott lapunknak korábban Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője. Tapasztalata szerint a hivatalok erejéből gyakorta már csak arra futja, hogy rányomják a pecsétet a különböző iratokra. Fodor Gábor, a szaktárca jelenlegi vezetője a hivatali apparátus bővítését, a természetvédelmi őrök létszámának növelését ígérte az idei esztendőtől.

Kivételes súlyú, precedens jellegű ügynek minősítette tegnap az illegális szemétszállítás és a homokhátsági erdőirtás miatt folytatott eljárásokat Nánási László, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vezetője. Közlése szerint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és a környezetkárosítás bűntette az elmúlt időszakban még nem fordult elő ilyen szervezett, kártékony formában. Újdonság az is, hogy az ügyészség a kiterjedt illegális tevékenységek kapcsán több hazai cég ellen is fellépett: élt a büntető törvénykönyv 2001-ben elfogadott szabályaival. Mint Kopasz Zsolt kecskeméti vezető ügyész közölte: a csupán engedéllyel szállítható, 3500 tonnányi, kevert háztartási hulladékot engedély nélkül továbbítható műanyaghulladékként tüntették fel az úti okmányokon. A 180 kamionnyi rakományt Baden-Württembergben és Bajorországban adták fel, itthon pedig hat megye és Budapest 19 helyszínén rakták le. A németországi szervezők több tíz millió forintnyi ellenszolgáltatásban részesítették a hazai közreműködőket. A német szemétből eddig 1800 tonnányit vittek vissza, a többi itt maradt.
Az ügyészség képviselője kérdésünkre azt mondta, a szállítmányok gyakoribb, szúrópróbaszerű rendőri ellenőrzésével és a környezetvédelmi hatóságok ellenőrző munkájával lehetne elejét venni annak, hogy valótlan okirattal ilyen nagy mennyiségű szemetet szállítsanak az országba. Az ügyészség számos bizonyítékot kapott a német hatóságoktól, egyúttal adatokat is szolgáltat, hiszen odakint szintén eljárás folyik. A vádhatóság javasolni fogja a hazai büntető jogszabály felülvizsgálatát, hiszen a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése jelenleg mindössze három évig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Újszerű annak a bűncselekmény-sorozatnak a megítélése is, amelyet – a vádhatóság szerint – Kiskunhalason és környékén követtek el: szervezett formában mintegy 190 hektáron irtották ki tarvágással az erdőt. Korábban a hasonló, illegális fakitermelést szabálysértésnek, illetve lopásnak tekintették a hatóságok. Az ügyészség most úgy foglalt állást, hogy az erdőirtás az élővilágot, a természetet károsította, a cselekményekben részt vevő 51 személy ellen emiatt környezetkárosítás címén nyújtott be vádiratot. A büntetés az esetek többségében 2-től 8 évig tartó szabadságvesztés lehet. A bűncselekmény amiatt különösen súlyos, mert a korábbi állapot helyreállítása szinte reménytelen.