Katonák és civilek, munkatársak, barátok és rokonok töltötték meg tegnap a Komárom-Esztergom megyei Ácsteszér község temetőjét, hogy végső búcsút vegyenek Lükő Zsolt főtörzsőrmestertől, aki a szerencsétlenségben életét vesztette. Az 1977-ben született fiatalember – aki három évvel volt fiatalabb az általa a tragikus napon repült Mi–8-as helikopternél – tapasztalt fedélzeti szerelőként éppen egyik kollégáját oktatta, amikor máig tisztázatlan okból bekövetkezett a repülőesemény. Míg a gép pilótafülkéjében ülő két tiszti rangú pilóta súlyos sérülésekkel élte túl a gép felborulását, a köztük lévő lehajtható ülésen helyet foglaló másik tiszthelyettes pedig könnyebb sérülésekkel kijutott a roncsból, addig a főtörzsőrmester nem tudta elhagyni a gépet, és a keletkező tűzben életét vesztette. Lükő Zsoltot posztumusz tiszti rangot kapott, a honvédelmi miniszter hadnaggyá léptette elő.
A gyászszertartáson a védelmi vezetést Vadai Ágnes államtitkár, Havril András vezérezredes, vezérkari főnök és Tömböl László altábornagy, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka képviselte. Takács Tamás őrnagy, az elhunyt alakulatának katolikus tábori lelkésze mondott beszédet, amelynek egy mondata, hogy „lehet meggondolatlan parancsokat kiadni”, alighanem mély benyomást tett a jelenlevőkre, csakúgy, mint a temető felett hangos dübörgéssel díszelgő áthúzást végző Mi–8-as és Mi–24-es helikopterek. Információink szerint a január 31-i katasztrófa okainak vizsgálata még zajlik, különböző szinteken és felelősségi körrel öt bizottság végzi a munkát. Nyilvánosságra még semmilyen eredményt nem hoztak, azon helyszíni megállapításon kívül, hogy nem álltak le a gép hajtóművei, vagyis nem ezek meghibásodása áll az eset hátterében. Az is ismertté vált, hogy a tűzben hasznavehetetlenné vált a gép fedélzeti adatrögzítője (fekete doboza), így a tűzben javarészt elpusztult roncson kívül csak a túlélők és szemtanúk (mind a közelben lakók, mind egy másik Mi–8-as személyzete látta a katasztrófát) vallomásai, illetve hivatalos dokumentumok alapján dolgozhatnak a kivizsgálók. Az úgynevezett objektív kontrollt biztosító adatrögzítő hasznavehetetlenségének is megvan a maga története. Információink szerint a filmre dolgozó, külső hatásokra érzékeny, megbízhatatlan berendezést már a nyolcvanas évek végétől felválthatták volna korszerű, nagyobb túlélő képességű digitális memóriaegységgel, a hazai fejlesztésű Szirommal, ám ezt pénzhiány miatt csak a helikopterflotta egy részébe építették be.
A katasztrófa mindemellett súlyosan érintheti a honvédelmi tárca pénteken bejelentett terveit, miszerint összesen négy helikoptert ajánlanának fel bizonyos pénzügyi feltételek – szövetségesi finanszírozás – teljesülése esetén a NATO afganisztáni missziójába. A balesetet szenvedett személyzet (szakszóval ekvipázs, Mi–17-eseknél három, Mi–24-eseknél két fő) ugyanis azok közé tartozott, amelyeket már jóval a tervek nyilvánosságra hozatala előtt kiválasztottak ilyen feladatra. Előkészítésként „kettő plusz kettő” ekvipázs az átlagnál több mint kétszer több gyakorlási lehetőséget kapott (nyolcvan repült órát évente, ami nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony). Hogy pontosan menynyit, annak közlésétől a Honvédelmi Minisztérium elzárkózott, csak annyit árultak el, hogy „megfelelő” ez a mennyiség, és a sebesültszállító (Medevac) feladathoz többletet is kaptak.
Úgy tudjuk, a külföldi szerepvállalás már néhány éve napirenden van, de a helikopterflotta alacsony hadrafoghatósága, a személyzetek kevés repülési ideje miatt eddig nem került megvalósításra. A honvédség forgószárnyas szakmai vezetői logisztikai megfontolásból a balkáni szerepvállalást tartották inkább kivitelezhetőnek. Tény az is, hogy tavaly nyáron a Lord Mountain 2007 fedőnevű gyakorláson egy magyar Mi–17-es és több személyzet két hétig Szlovéniában tartózkodott, ahol olyan magashegyi tapasztalatszerző repüléseket végeztek, amelyek szükségesek egy balkáni vagy afganisztáni misszióhoz.
A spanyolok elővették a bírókat és „Fülöp királyt" méltatják a magyarok legyőzése után
