A miniszterelnök az agrártámogatási rendszerből esetleg felszabaduló összegeket az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre és a versenyképesség javítására fordítaná. A miniszterelnöki bejelentés egyrészről azért meglepő, mert Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-nek telefonon nyilatkozva az utóbbi néhány nap pénzpiaci „miniválságát” jelölte meg a panelprogram fő témájaként, másrészről pedig azért, mert teljesen szembemegy a Gráf József földművelésügyi miniszter által meghirdetett hazai agrárstratégiával, mely szerint hazánk növelni szeretné mezőgazdasági termelését. Sőt, a tárcavezető tavaly év végén, az uniós agrárbiztossal folytatott tárgyalásait követően azt mondta, hogy hazánknak komoly hátrányt jelentene, ha a közösségi agrártámogatások rendszerét a régi és új tagállamok között fennálló különbségek megszűnése előtt változtatnák meg.
*
Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy Gyurcsány Ferenc teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az agrárágazatért felelős miniszter elképzeléseit, bejelentett stratégiáját, egy olyan pillanatban, amikor az unió régi tagállamainak járó támogatások alig 64 százalékát kapják a magyar gazdák, és 2013-ig is csak a nyolcvanszázalékos szintet érhetjük el.
– Nem először sokkolja a magyar gazdákat kijelentéseivel a miniszterelnök – nyilatkozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc tegnapi megnyilvánulása arra enged következtetni, hogy a miniszterelnök egyáltalán nincs tisztában a magyar gazdák helyzetével. Ráadásul a nyilatkozatból az is kiderül, hogy a kormányfő az uniós agrártámogatási rendszert sem ismeri. Jakab István rávilágított, hogy az élelmiszerárak növekedésével egy időben azzal egyenértékű vagy azt meghaladó mértékben nőttek a termelési költségek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben emelkedtek az árak, a hazai termelők többsége a tavaszi fagy, majd az aszály miatt az átlagtermés alig felét takaríthatta be tavaly. Vagyis miközben növekedett a termelés költsége, jelentősen csökkent a terméshozam, legfeljebb a kereskedelem járhatott jól az áremelésekkel. – Az évet úgy-ahogy átvészelő növénytermelőkkel szemben – jegyezte meg a Magosz elnöke – az egekbe szökő takarmányárak nyomán az állattartók egyenesen a csőd szélére sodródtak, a kisebb termelők pedig már fel is hagytak tevékenységükkel. Ráadásul a magyar termelők a régi tagállamok gazdáinak biztosított támogatások 64 százalékához sem jutnak hozzá, mivel a kormány csökkentette a kifizethető támogatások nemzeti önrészét.
Jakab szerint a miniszterelnök nyilatkozata arra enged következtetni, hogy az uniós agrártámogatási rendszer felülvizsgálatával kapcsolatban kívánt valami nagyot mondani, ám nyilatkozata e tekintetben is teljesen elhibázott. – A felülvizsgálat ugyanis – folytatta a Magosz elnöke – nem a támogatások csökkentése érdekében zajlik, hanem éppen azért, mert a közösségi agrárbüdzsé Románia és Bulgária csatlakozása nyomán mintegy 6,6 milliárd eurós hiánnyal küzd. Mindezt a miniszterelnöknek illene tudni, de mivel láthatóan fogalma sincs a magyar agrárium helyzetéről nem elképzelhető, hogy azt majd a termelők személyesen fogják tudtára hozni. Jakab nem tartotta kizártnak egyébként, hogy az uniós tagországok álláspontjával teljesen szembehelyezkedő kormányfői nyilatkozat ismét csak egy a nemzetközi porondon már szokásosnak mondható elszólások sorában, ami Gyurcsánynak az ilyen fórumokon jelentkező megfelelési vágyából fakadt.
– Mindenesetre – fejezte be Jakab István – a kormányfő felvetése vagy teljes tudatlanságáról ad tanúbizonyságot, vagy pedig csak úgy lehet értelmezni, hogy tönkre akarja tenni a magyar mezőgazdaságot.
A miniszterelnök szavai mindezeken túl azért is különösen meglepők, mert az ominózus fórumon ő volt az egyetlen európai résztvevő. Mint azt megírtuk, korábban több ország, például Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok kérte az Európai Uniót a mezőgazdasági támogatási rendszer leépítésére versenyokokra hivatkozva.
Gyurcsány Ferenc
Magyar Péter Gyurcsányék egykori trükkjét akarja bevetni
