Ha engedjük, engeditek ezt a spirált beindulni

Réges-rég ismerjük egymást, biztos vagyok hát abban: Te senkinek sem kívánsz rosszat, a mai Magyar Nemzet és a Hír TV felelős vezetőjeként hited, meggyőződésed és tehetséged szerint a legjobbat akarod mindenkinek, egészében ennek az országnak, amely együtt hazája mindannyiunknak.
Valószínűleg Te sem tartod normálisnak, sokáig büntetlenül folytathatónak azt a jelenlegi eszement helyzetet, hogy mi, polarizált értelmiségiek nem kommunikálunk egymással. Hogy politikusaink öncélúan és kizárólag hatalomtechnikai érdekekből alig foglalkoznak mással, mint hogy egymást gyepálják – az ő dolguk és bajuk (meg persze az országé). Ám ha mi engedtük, hogy bennünket is belesodorjanak ebbe a hibbant megosztottságba – az már rólunk állít ki szegénységi bizonyítványt. Én például nem is fogadom el, minden alkalmat megragadok, amikor „túloldaliakkal” cserélhetek eszmét (nem tekintve őket eközben „magukfajtának”), valamint kötelességemnek érzem, hogy ahányszor hívtok a Hír TV-be, az Echo TV-be, mindig elmenjek, és értelmes vitákban vegyek részt, elmondjam, miről mit gondolok.
Talán megengeded hát, hogy most – majdhogynem könyörögve – kérjek Tőled valamit: állítsd le azt a tendenciát, ami e napokban elindult lapodban.
Múlt hét pénteken, a 18-i számban Seszták Ágnes olyanokat írt, amilyeneket eddig Nálatok soha senki. Csak három rövid idézetet hozok cikkéből, mert egyazon rugóra mozog mind.
„Lassan, de beérett a szabad demokrata liberálisok vetése, amely szerint a rasszista fajgyűlölő magyarok üldözik a cigányokat, akiket emiatt pozitív diszkrimináció illet meg.”
Noha semmi kedvem a liberálisokat védeni, lehet, több bajom van velük, mint Neked, különösen éppen rasszizmusügyekben – azt biztosan tudom: soha nem írták, mondták, hogy a rasszista fajgyűlölő magyarok üldözik a cigányokat. Mondták, hogy a Kurucinfó, a Magyar Gárda rasszista, azt is, hogy X. és Y. szintén az, de azt soha nem, hogy a magyarok.
Seszták Ágnes viszont a következő két tételét fejtette ki.
Az oktatás integrációja és szegregációja kapcsán írta: „Igen ám, csakhogy eközben a cigányok folyamatosan gyalázzák a magyarokat, minden módon tudomásukra hozva, mennyire gyűlölnek minket.”
„A cigányok”. Nem egyes cigányok, nem Lajos vagy Géza, nem a cigányok többsége vagy kisebbsége, hanem a cigányok.
Majd Seszták Ágnes az utóbbi idők bűncselekményei kapcsán így folytatta: „Mint ahogyan P. Józsika is visszavedlett monogrammá, most, hogy viperával két másik társával együtt súlyosan bántalmazott egy fiút. Amikor Mortimer megszúrta őt, így szóltak az újságcímek: Karddal szúrták át, mert roma. Nos: Viperával verték félholtra a romák, mert magyar. Nem?”
„A romák”. Nem P. József volt az, aki bűncselekményt követett el, hanem „a romák”.
Kedves Gábor!
Ugye nem kell magyaráznom, mit jelent és mivel jár az effajta általánosítás? Azon a napon, amikor ez a cikk lapodban megjelent, este elmentem a Vas utcába, a Magyar Gárda nyilvános rendezvényére, a „közbiztonságért demonstrálók” közé, annál az iskolánál, amelynek tanulói között az a borzalmas bűneset történt nemrég. Történt, ami történt, most nem erről van szó. A Tomcat nevű… Tomcat a Kurucinfón az eseményekről szóló videotudósítását azonban már így fejezte be: „Így járt tehát Kende Péter 2008. január 18-án a Vas utcában. Reméljük, fog még ennél rosszabbul is, és minden hasonló hazaáruló egyszer ezekre a lámpaoszlopokra kerül föl az Oktogonon, szépen sorban.” És ez nem ugyanaz, mint amikor 2006 zavaros őszén a Kossuth téren díszelgett sokunk neve, mint akiket a lehető legrövidebb időn belül lámpavasra kell húzni. Akkor hiszterizált légkör volt a városban, a direkt politika őrületei következtében felspannolt, fölizgult emberek engedtek szabad utat indulataiknak.
Ma – egyelőre – nincs ilyen légkör, nincs ilyen helyzet. Noha már a mai körülményeink is alig elviselhetők, hiszen komilfóvá, az élet természetes velejárójává vált a durván rasszista elmélkedés és a „hétköznapi fasizmus” – szó sincs róla, hogy kizárólag a jobboldalon.
Ha azonban konkrét politikai cél nélkül, majdhogynem nyugalmas időszakban is ilyesmik jelennek meg a második legolvasottabb politikai napilapban – akkor hamarosan lesz ilyen helyzet. Ha ezek a nemtelen általánosítások megengedhetővé válnak például a Magyar Nemzetben – ha lapotok a Magyar Gárda szellemiségének hatékony segítőjévé válik: nyílt és betonkemény cigányellenes hangulatot szít, valósággal szuggerálja olvasóit arra, hogy ne tűrjék el a „cigánybűnözést”, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni az „erőszakos cigány bűnözőktől” – akkor perceken belül túllépünk a jelenlegi állapoton is.
És akkor nincs megállás. Ha engedjük, engeditek ezt a spirált beindulni – ezt többé se isten, se ember meg nem állíthatja. És akkor félő: borzalmak következnek. Előbb csak vér fog folyni, aztán már emberhalál lesz, s azt százak meglincselése követi. Polgárháborús állapot jöhet létre.
Hiszek abban, hogy a nagy társadalmi konfliktusok többsége mögött – persze csak egyebek mellett – valóban a kibeszéletlenségek, s azokból következően egymás ismeretének hiánya, következésképpen a sokféle társadalmi párbeszéd hiánya áll. Valamint abban is, hogy ennek egyetlen megoldása az, ami például Németországban a holokauszt és a náci múlt dolgában lezajlott, illetve hogy legalább oda kéne eljutnunk, mint Prágában, amint az ottani Gárda beindult. Közösen. Mert csak közösen lehet.
Kérlek hát, Gábor, a magad eszközeivel álld útját Te is annak, hogy a gyűlölet örvényébe kerüljünk! Ha nem használja lapod a „magyarbűnözés”, a „románbűnözés” és más ilyes kifejezéseket, ne engedd a „cigánybűnözés” szót se! Akadályozd meg, hogy nyomdafestékhez juthassanak azok a mondatok, hogy a cigányok gyalázzák a magyarokat!
Megértésedet és remélt ebbéli segítségedet előre is nagyon szépen köszönöm, szerkesztői munkádhoz jó egészséget kívánok Neked, szeretettel üdvözöllek:
dr. Kende Péter
újságíró