Javul a műszíves állapota

Stabil a keringése az első magyarországi műszívesnek. Az operáció után fellépett vérzést tegnapra elállították. A szerkezet nem pótolja a transzplantációt, de a beteg időt nyer vele addig, amíg megfelelő donorszervet találnak neki.

Elállították a műtét utáni vérzést, tegnapra stabilizálódott az állapota annak az 58 éves férfinak, aki pénteken elsőként kapott műszívet Magyarországon – tájékoztatta lapunkat Kovács Eszter, a Semmelweis Egyetem sajtóreferense. Mint arról korábban beszámoltunk, a szívátültetésre váró férfi élete az elmúlt hetekben veszélybe került, az orvosok ezután döntöttek úgy, hogy Budapesten, a Semmelweis Egyetem városmajori klinikai tömbjében beépítik szervezetébe a keringést támogató szerkezetet. A csaknem négyórás műtétet és a kezelést nemzetközileg is elismert hazai szívsebészek, kardiológusok és aneszteziológusok vállalták.
A Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint a betegbe két műszívkamrát, a szívüregbe négy kanült helyeztek, a vér ezeken keresztül jut ki és vissza. A két műszívkamrát külső konzol szabályozza, látja el nagy nyomású levegővel és képes a tovább pumpálásra is. A testen kívüli szerkezet alig nagyobb egy mobiltelefonnál – fűzte hozzá Kovács Eszter. A férfi ily módon nem lesz ágyhoz kötve, képes ellátni magát.
Orvosai szerint a szívátültetésre várakozó férfi a mostani beavatkozással több hetet, hónapot nyerhet, így van esélye arra, hogy megtalálják a számára alkalmas donor szervet. Hartyánszky István szívsebész professzor, az orvoscsoport tagja korábban a távirati irodának elmondta: versenyt futnak az idővel, a műtét utáni huszonnégy óra kritikus volt, szövődmények bármikor felléphetnek, a műszívet eltávolítani nem lehet. Addig tartja életben a beteget, amíg nincs beültethető „élő szív”. Az eljárás igen ritka és költséges, csak akkor alkalmazzák, ha a keringést már sem gyógyszerrel, sem másképp nem lehet fenntartani. A most beültetett szerkezet 30 ezer euróba (csaknem nyolcmillió forintba) került, amit a Semmelweis Egyetem fizetett.
Az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek elejétől végeztek műszívkísérleteket. A Jarvik-féle gépek igen nagyok voltak, a pácienst csövek és vezetékek kötötték a szerkezethez, s legfeljebb néhány hónapot élhetett hozzá kapcsolva. A Jarvik-műszív átmenetileg tartotta fenn a vérkeringést, amíg megfelelő donortól emberi szívet nem kaphattak a betegek. Az ilyen szerkezetet kapott 99 ember közül hetvennégyen később szívátültetést hajtottak végre – közölte az MTI.
Húsz évvel ezelőtt, 1987 decemberében William DeVries amerikai szívsebész – aki a négy amerikai állandó műszívbeültetést is végrehajtotta – egy Jarvik–7-es gépet ültetett be a 60 éves amerikai Walton Jonesnak arra az időre, amíg nem találnak neki átültethető emberi szívet. December 19-én a műszív helyére emberit operáltak be, de Jones fertőzést kapott, majd a következő év januárjában meghalt. Spanyolországban 1988 februárjában kapott először mesterséges szívet egy súlyos beteg, miután a tíz órával korábban beültetett, egy balesetben elhunyt embertől származó szerv nem látta el feladatát. A Jarvik-program részeként amerikai orvosok 1988 májusában ültettek be műszívet a századik páciens, a 16 éves Brant Verke mellkasába. Kubában – a szigetországban először – helyi orvosok által kifejlesztett, Coramecnek elnevezett műszívet ültettek be egy 37 éves férfi mellkasába 1991 márciusában.