Késhet a Gripenek felajánlása

A Honvédelmi Minisztériumban azt fontolgatják, hogy a korábbi tervekhez képest két év késéssel, 2012-től ajánlják fel a lízingelt Gripen vadászrepülőgépeket nemzetközi missziókra – értesült lapunk. A 2010-es célkitűzés a Medgyessy-kormány elgondolásait tükrözte, amely alapján az eredeti, 2001-es bérleti szerződést 2003-ban azért módosították – kétszeresre növelve a program árát –, hogy a gépeket távol Magyarországtól expedíciós hadviselésre is lehessen alkalmazni. Az ellenzék szükségtelennek tartja a Gripenek ilyen felajánlását, míg annak megvalósíthatóságát szakmai körökben megkérdőjelezik.

Bár az utolsó három Gripen már december közepén megérkezett Magyarországra, csak ma veszi át – jelképesen – svéd partnerétől Szekeres Imre honvédelmi miniszter a teljes, 14 gépes vadászrepülő-flottát a kecskeméti légibázison. Az erőt sugárzó díszletek közé tervezett kurta ceremónia várhatóan kizárólag a kameráknak szól, a meghívott újságírókkal előre közölték, hogy sajtótájékoztató nem lesz.
Az infrastrukturális, fegyverzeti kiadások nélkül 210 milliárd forintba kerülő beszerzési program ügyében még a korábbinál is visszafogottabbá vált a tárca kommunikációja azóta, hogy miniszterelnöki megrendelésre Vadai Ágnes államtitkár belső vizsgálatot folytatott a lízingszerződéssel kapcsolatban. Bár az eljárást a csehországi Gripen-üzlettel kapcsolatos nemzetközi korrupciós sajtóhírek nyomán kezdeményezték, a vizsgálat vezetője leszögezte, hogy felelősöket nem kerestek. Legfontosabb megállapításuk szerint 2001-ben teljesen fölöslegesen döntött az orosz MiG–29-eseket felváltó új vadászgépek rendszeresítéséről az Orbán-kormány – amelynek tagjait azonban Vadaiék nem hallgatták meg vizsgálatuk során.
Miközben a konkrét jogi lépéseket eddig nélkülöző korrupciós ügy uralta a Gripen-program hazai kommunikációját, a honvédelmi tárca szakmai kérdésekben lényegében elzárkózott a nyilvánosságtól. A hasonló volumenű programok esetében NATO-országokban biztosított civil kontroll igencsak felemásan valósulhatott meg azóta, hogy 2006 márciusában megérkeztek az első gépek Kecskemétre. Míg lapunk tudósítója korábban lehetőséget kapott arra, hogy egy Albatrosz gyakorlógépen elkísérje egyik feladatukra az új vadászgépeket, a HM most nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy eddig hányszor szálltak fel, és mennyi időt töltöttek a levegőben a magyar Gripenek. Összehasonlításképpen: a párhuzamosan zajló cseh Gripen- és lengyel F–16-os programok első évéről részletesen, adatokkal tájékoztatta az adófizetőket a prágai és a varsói kormányzat.
Míg Havril András vezérkari főnök engedélyével jelen lehettünk a gépeken repülő tradicionális Puma század első külföldi gyakorlatán Olaszországban, eddig a védelmi vezetők nem válaszoltak azokra a – nyilvánosságot kapott – szakmai kételyekre, amelyek szerint az expedíciós ambíciók megvalósítása súlyos akadályokba ütközik. Nemcsak lapunkban, de az Aranysas és az Aeromagazin szaklapokban is nyilvánosságot kaptak a magyar vadászrepülő-társadalom azon aggályai, amelyek szerint 14 gépből a Honvédelmi Minisztérium (HM) tervei szerint nem lehet négyet missziókra küldeni, a tíz évre vásárolt 16 800 repülési óra pedig nem biztosítja a pilóták többfeladatú expedíciós felkészítését. A gépek kecskeméti infrastruktúráját (például a szimulátort) nem mutatták meg az újságíróknak, ahogy a gép pilótafülkéje sem fotózható, titkosságra hivatkozva. Ennek némileg ellentmond, hogy egy magyar Gripen kabinjáról egy indiai (!) internetes fórumon fellelhető kép.
A Honvédelmi Minisztérium ennek a trendnek megfelelően nem válaszolt arra a legutóbbi kérdésünkre sem, hogy igazak-e azok az értesüléseink, miszerint a gépek nemzetközi felajánlása többfeladatú, expedíciós missziókra 2010-ről 2012-re csúszik. Arra hivatkoztak, hogy a kérdésben rendelkező védelmi tervezési dokumentum nem nyilvános. A fegyverzetbeszerzéssel kapcsolatos kérdéseinkre, miszerint a 2004–2006-ban megrendelt rakéták megérkeztek-e már az országba, többszöri levélváltás után annyit válaszoltak csupán, hogy a teljesítés a szerződésekben foglalt ütemezéssel zajlik.
Csehországban a minap közleményben adta hírül a légierő, hogy megérkeztek Gripenjeikhez az amerikai AMRAAM-rakéták. A magyar illetékesek kérdésünkre azt válaszolták ugyanakkor, hogy jelenleg sem izraeli, sem pedig más lézerirányítású bombák – egy esetleges afganisztáni misszió során ezek lennének a gép legfontosabb fegyverei – közbeszerzés alóli felmentéssel történő beszerzése nincs napirenden.
Míg a külföldi szerepvállalás csúszhat, addig a Gripenek kényszerűen a tervezettnél korábban átvehetik a légtér őrzését a MiG–29-esektől. Az állandósult alkatrészhiány miatt az orosz gépekből csak kevés hadra fogható, maradék pilótáik közül többen pedig a szolgálati nyugdíj reformja körüli bizonytalanság közepette inkább nyugdíjba vonultak. Mivel – különböző szinten – eddig már 15 magyar pilóta kapott átképzést Gripenre, nyártól az új típussal párhuzamosan adnak készültséget a MiG-ek mellett.
A HM – szolgálati titokra hivatkozva – nem erősítette meg azt a svéd forrásból származó értesülésünket, hogy a lépés előtt a Puma század éleslövészetet hajt végre Svédországban, a sarkkör közelében lévő Vidsel lőtéren. „A titokvédelmi korlátozás célja ebben az esetben az, hogy egy még nem is rendszeresített haditechnikai eszközre vonatkozó, nemzeti, honvédelmi érdekeink szempontjából fontos információk ne kerüljenek a széles nyilvánosság elé” – írják. Értesüléseink szerint a készültségi szolgálat korábbi átvételét (az eredeti dátum 2009. január 1. lett volna) a gépek technikai konfigurációja már most lehetővé teszi, annak ellenére, hogy néhány képesség integrációja még nem fejeződött be. Ilyenek az egyedi svéd és a NATO-norma szerinti Link 16-os adatátviteli rendszerek, a saját– ellenség azonosító berendezés harci üzemmódja. Ez utóbbira a gépet gyártó Saab vállalat nemrégiben adott – nyilvános – megrendelést a francia Thales cégnek.