Kevesebbet érnek a devizahitelek

Minden magyar állampolgárra több mint másfél millió forint jut az államadósságból – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint. Az államháztartás bruttó adóssága tavaly év végén elérte a GDP 65,9 százalékát, vagyis a 16 741 milliárd forintot. A nettó tartozásunk 13 567 milliárdra rúg, ez a bruttó nemzeti össztermék 53,4 százaléka.
Tavaly az utolsó negyedévben a kormányzat elsősorban az MNB-nél tartott betéteinek felhasználásával, követeléseinek csökkenésével, hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával és kölcsönökkel teremtette elő a működéséhez szükséges összeget, amely az év végén elérte az 547,5 milliárd forintot.
A helyi önkormányzatok helyzete 2007 utolsó három hónapjában romlott. A 205,1 milliárd forintos hiányukat elsősorban hosszú lejáratú deviza-értékpapírok kibocsátásával fedezték, a kötvénykibocsátás az előző negyedévhez hasonlóan történelmi csúcsot ért el. A hitelállományuk szintén szaporodott, s egyéb tartozásaik is növekedtek. Az Állami Számvevőszék szerint az önkormányzatok összes adóssága meghaladja a 700 milliárd forintot.
A lakosság hitelállománya nőtt, bár kisebb mértékben, mint 2007 harmadik negyedévében, a forint gyengülése azonban nem tett jót a devizahiteleknek. Az MNB közölte: a forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozása 2007 negyedik negyedévében 37,1 milliárd forinttal növekedett. A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása ugyanakkor 2007-ben a GDP 1,7 százalékát érte el.
A lakosság pénzügyi eszközei közül a forintbetétek, a készpénz, a befektetési jegyek, az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári követelések növekedtek jelentősen. Számottevő volt ugyanakkor a rövid lejáratú állampapírok eladása. A háztartások a korábbi negyedévekben jelentős mértékű külföldivaluta-felhalmozása már a harmadik negyedévben megfordult, s az emberek elkezdték felélni a tartalékaikat. A pénzügyi számlák adatai alapján a háztartások 24 milliárd forint értékben használtak fel külföldi készpénzt a negyedik negyedévben.
A kölcsönök esetében a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó, de a hitelfelvétel mértéke némileg elmaradt a harmadik negyedévi csúcstól. A devizahitelek között jelentősen növekedett a japánjen-alapú hitelek aránya, holott már több szervezet is aggodalmát fejezte ki ezen konstrukciók magas kockázata miatt.