Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából az országgyűlés 2025-öt emlékévvé nyilvánította. Országszerte számos program és pályázat felel azért, hogy a magyar irodalom legnagyobb alakját ne csak a nemzeti emlékezetünkben őrizzük az őt megillető helyen, hanem hogy munkásságát, személyét közelebb hozzuk, élővé tegyük a jövő generációjának is. A Kertész Imre Intézetben még márciusban ismertették a bicentenárium apropóján meghirdetett, jelentős pénzjutalommal járó filmes pályázatokat, később újabb művészeti ágakkal bővültek a pályázati lehetőségek, így már képzőművészet, valamint dráma- és színműíró kategóriában is várják a pályaműveket.
A Jókai-bicentenárium pályázatai a Kertész Imre Intézetben
Jókai jelentősége, monumentális életművének társadalomformáló ereje vitathatatlan a magyar irodalomban. – Szabó Magda írta róla 1975-ben a Kortárs folyóirat hasábjain, hogy „munkásságának eredménye beleépült a nemzet életébe. Klasszikussá vált, méghozzá olyanná, akinek önkéntes olvasóközönsége van, aki ismerését igény biztosítja, nem kötelesség.” Ennél többet, azt hiszem, egyetlen magyar író sem kívánhat magának – fogalmazott lapunknak Soltész Márton. A Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója egy másik kiváló, XX. századi szerzőnket, Sütő Andrást idézve hozzátette: –
Jókait mindaddig olvasni fogják, míg magyar olvasó akad a világon. Nyelvi ereje, bűbája, gazdagsága: felülmúlhatatlan. Ezt senki más nem tudja benne becsülni, csak mi, magyarok. Nyelvünk csodája köt hozzá. Ez halhatatlanságának titka.
Soltész Márton elmondta, a Jókai 200 – A legmagyarabb író címmel meghirdetett dráma-, színműíró pályázatra olyan műveket várnak, amelyek az írófejedelem életét, munkásságát, illetve valamely jelentős művét dolgozzák fel, különös tekintettel Jókai Magyarországról alkotott képének, hazaszeretetének megjelenítésére.
Örömmel fogadjuk azokat a kreatív megközelítéseket is, amelyek modern korunk számára is releváns üzenetekkel gazdagítják Jókai örökségét. Hiszen – ismét Szabó Magdát idézve – ne feledjük, hogy „korunkat látta-jósolta meg, döbbenetes realitással”
– tette hozzá a tudományos igazgató. Pályázni egy új, korábban nem publikált, színpadra nem alkalmazott színdarab (maximum két oldal terjedelmű) szinopszisával és 90–120 oldalas szövegkönyvével lehet. A pályázati dokumentáció formai követelményeiről és a benyújtás módjáról a 200jokai.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. A benyújtás határideje 2025. november 30.
Mindenhol Jókai! címmel is indítottak egy felhívást, mely elősegítheti, hogy újrafelfedezzük, a közbeszéd részéve tegyük legnagyobb írónkat. – Jókai jelenléte a róla elnevezett utcák, terek, épületek, a köztéri szobrok révén látszólag reprezentatív.
De vajon mi van a háttérben – mennyire él az életmű vagy annak egy-egy kultikus darabja az olvasók emlékezetében és az „ifjú szívekben”? – tette fel a kérdést Soltész Márton, aki szerint érdekes lehet, hogy mi köti össze lelkileg-szellemileg a különböző nemzedékeket saját településük Jókairól nevezett utcáival, tereivel, épületeivel, illetve az írót ábrázoló köztéri alkotásokkal. – Egyszerre igyekszünk láthatóvá tenni és a magyar irodalomtudomány legfrissebb eredményeire támaszkodó programok segítségével tovább erősíteni a Jókai-hatást. Várjuk azokat az új, korábban még sehol nem publikált fotókat vagy maximum másfél perces videókat, amelyben a beküldők személyes történeteken, élményeken keresztül mutatják be, hogy számukra mit jelent a legmagyarabb író. A videók készülhetnek kamerával és mobiltelefonnal is. Az elkészített kisfilmek felkerülnek a 200jokai.hu honlap Mindenhol Jókai térképes menüpontjaiba – ismertette az intézet munkatársa. –
Vissza kell vezetnünk a műveihez minden korosztályt, s ehhez minden művészeti ágat, műfajt és médiafelületet igénybe veszünk
– hangsúlyozta a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója.
