Méhek vándorútja a kukoricásban

Ötpárti megegyezés van arról, hogy genetikailag módosított takarmánykukorica Magyarországon nem termelhető. Ez az összefogás olyan erőt jelent, hogy a génmódosított termékekre hirdetett magyar moratórium jogosultságát európai parlamenti képviselőink el tudták ismertetni. Jó lenne, ha találna a politikai elit további néhány fundamentális pontot is, amelyben megszületne az egyezség, akkor legalább esélyünk lenne arra, hogy kikukucskáljunk a béka feneke alól.
A génmódosított növényt nem kell permetezni. A Monsanto 810-es kukoricafajta olyan méreganyagot termel, amelyik elpusztítja a kukoricamolyt. Magyarországon a kukoricatermést a kedvezőtlen időjárás szokta tizedelni, a moly csak ritkán okoz vészt. A GMO-növényekért lobbizó szakemberek azt mondják, nincs lényegi különbség az eredeti és a módosított növény között. Ács Sándorné agrármérnök, az Élőlánc Magyarországért tagja erre azt feleli Mangel Gyöngyi mikrofonja előtt az Esti beszélgetések – a Földről című műsorban, hogy a majom és az ember genetikai állománya is majdnem azonos, egy százalék az eltérés. Mégis, micsoda különbség!
Lassan tényleg ideje lenne beszélgetni a Földről. És nemcsak késő este, hanem nappal is, amikor sokan hallják. Talán még azok is, akik azt hiszik, ha becsukják maguk mögött az ajtót, azzal kicsukják a Föld problémáit is. A környezetvédőkre a többség úgy tekint, mint bogaras aktivistákra, akik napokra fákhoz láncolják magukat. Aki ilyet tesz, nem komplett. Ideje lenne megfordítani a közgondolkodást: csak az komplett, aki ilyet tesz.
Ángyán József egyetemi tanár, fideszes országgyűlés képviselő, Ács Károlyné környezetvédő agrármérnök és Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő ülnek a stúdióban, és arról beszélnek, hogyan sikerült közösen elérni, hogy a GMO-kukorica ne léphesse át a magyar határt. Mert ha egyszer is, egy kicsit is átteszi a lábát, attól kezdve Magyarország már nem lesz tiszta, folyton bizonygatni kell majd, hogy a piacon kínált termékünk mentes a genetikai szennyeződésétől. A laboratóriumi vizsgálatok nagyon drágák, és a termelő fizeti. Ha egyszer kiengedjük a GMO-t a természetbe, nem lehet visszahívni, mondja Ácsné. A méhek képesek tizenkét kilométer távolságra is elrepülni a pollennel. A gének találkoznak.
Nagyon erős a nyomás. A multilobbi nem szokott hozzá az elutasításhoz. Amerika, a génmódosított növények hazája már GMO-szennyezett. Most az lenne az érdeke, hogy másokat is magával húzzon. Áll velük szemben a csapatnyi magyar zöldlobbi – politikusok, szakértők, aktivisták –, és nem hátrál. Persze nincs egyedül, a láncszemek lassan egymásba kapaszkodnak, az országok, kicsik és nagyok egymás után ébredeznek. Lehet, hogy több ebben az összekapaszkodásban még az érdek, mint a meggyőződés. De mégis, csak kap egy kis esélyt a Föld. Itt az ideje.
(Esti beszélgetés – a Földről. Kossuth rádió.)