Nehéz évet várnak a nyugdíjpénztárak

A magyar lakosság nem kezeli elég tudatosan a megtakarításait, a hozamok helyett elsősorban a biztonságra helyezi a hangsúlyt. A választható portfólióra átálló nyugdíjpénztárak szerint nincs ez másképp a nyugdíjak esetében sem.

Bár a törvény szerint csak 2009-től kötelező, már több magánnyugdíjpénztár is áttért a választható portfóliós rendszerre. Ennek keretében a tagoknak három befektetési csomag közül kell választaniuk. Az öt éven belül nyugdíjba vonulóknak legfeljebb 10 százalékos részvényarányt tartalmazó csomagot ajánlanak, akiknek 15 évnél kevesebb van hátra a nyugdíjig, azoknak 10 és 40 százalék közötti részvényarány a legcélszerűbb, a fiataloknak pedig a 40 százalék részvényarány fölötti portfóliót érdemes választaniuk. Aki nem akar dönteni, azt a pénztárak a törvénynek megfelelően, a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveinek száma alapján sorolják be. Az új rendszer arra az elvre épül, hogy különböző életkorokban különböző megtakarítási formák célravezetők. Amíg több évtized van hátra a nyugdíjig, nyugodtan lehet a részvénypiacra építeni, mivel azzal hosszú távon magas hozamot érhetnek el, míg azok, akiknek már csak néhány évük van a nyugalomba vonulásig, jobban teszik, ha a pénzük megőrzésére helyezik a hangsúlyt. Öt évvel a nyugdíj előtt már mindenkinek kötelezően a legbiztonságosabb konstrukcióba kell átlépnie.
A pénztárak tapasztalatai szerint a lakosság többsége a törvény által javasolt csomagot választja, ám a Világgazdaság által megkérdezett kasszák vezetői szerint a más portfólióba lépők zöme nem a magasabb hozamot ígérő, ám kockázatosabb konstrukciók, hanem a nagyobb biztonságot nyújtók mellett teszi le a voksát.
Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke elmondta: ügyfeleik 12 százaléka döntött úgy, hogy választ a portfóliók közül, bár többségük a törvényben ajánlott konstrukciónál maradt. Az elnök szerint ez a pénzügyi tudatosodás jele, míg a megtakarításaira kevésbé figyel a lakosság, a nyugdíjukat egyre többen szeretnék jó kezekben tudni.
A szakemberek véleménye eltér azzal kapcsolatban, hogy érde-mes-e a jelenlegi kiszámíthatatlan, nagy kockázatú környezetben bevezetni a választható rendszert. A pénztárak többsége az idén folyamatosan tölti fel portfólióit, így egy kedvezőtlen tőzsdei hatás akár negatívba is fordíthatja a hozamokat. Erre az aggodalomra a szakértők többsége úgy reagált, hogy a jelenlegi bizonytalanság ellenére a hoszszú távú kilátások mindenképp biztatóak, ezért senkinek nem kell aggódnia a nyugdíja miatt. Vörös Viktor pénzügyi tanácsadó szerint a nyugdíjtakarékossághoz hasonló, hosszú távú befektetéseket mindenképp érdemes magasabb hozamot ígérő, ám valamivel kockázatosabb konstrukciókban tartani, hiszen hosszú távon a részvénypiac nyereséges, ugyanakkor az általunk megkérdezett pénztárak többsége szerint nehéz év vár a pénztárakra.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kimutatása szerint már a 2006-os év sem bizonyult túl sikeresnek, ugyanis a pénztárak történetében először fordult elő, hogy a 19 vizsgált társaság közül négy veszteséges volt. A negatív eredményt nagyrészt az okozta, hogy a tagdíjbevételek csak minimális mértékben emelkedtek, ám a működési költségek jelentősen drágultak. Míg 2005-ben a pénztárak működési költségei 12,7 milliárd forintot tettek ki, 2006-ban ez az összeg meghaladta a 14,1 milliárd forintot. A veszteségeket a társaságok egy kivételével a tartalék tőkéjükből finanszírozták.