Újra mélyponton a német–amerikai viszony?

Kényes helyzet vár a német résztvevőkre a NATO védelmi minisztereinek holnap Vilniusban kezdődő tanácskozásán. Franz Josef Jungnak közölnie kell kollégáival: Berlin nem hajlandó eleget tenni a szövetség azon követelésének, hogy harci egységeket vezényeljen Afganisztán déli részébe. A német döntés minden bizonnyal kihatással lesz Németország kapcsolataira az Egyesült Államokkal és Kanadával.

(Köln)

Egyhangúlag elhatárolják magukat a Bundeswehr bevetésének kiterjesztésétől a parlament pártjai. A Bundestag politikusainak körében már annak a Robert Gatestől kapott levélnek a stílusa is nemtetszést váltott ki, amelyben az amerikai védelmi miniszter követelő hangnemben juttatta kifejezésre elképzeléseit.
A dél-afganisztáni tartományokba küldendő harci kontingens útnak indítása elképzelhetetlen újabb parlamenti mandátum nélkül. A Bundeswehr eddigi megbízatása ugyanis szűk keretek közé szorítja az északi országrészben állomásozó, 3200 főnyi német alakulat aktivitását. A katonák mindaddig nem használhatják fegyvereiket, amíg nem halálos veszéllyel fenyegető támadással állnak szemben, tehát kizárólag önvédelemből lőhetnek. A honatyák még ezt, a nemzetközi békeerőt szolgáló mandátumot is csak hosszas meggondolás után fogadták el, mert tudják, a lakosság körében nem népszerűek a hadsereg feladatvállalásai.
A pillanatnyi helyzet Berlin és Washington kapcsolatának ismételt megromlását idézheti elő. A német–amerikai viszony legutóbb azt követően süllyedt mélypontra, amikor Gerhard Schöder volt kancellár megtagadta a részvételt az Irak ellen indított háborúban. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a napokban visszautasította Robert Gates követelését. A védelmi miniszter, Jung pedig utalt arra, hogy a NATO kérésére Afganisztánba küldött hat Tornado felderítő vadászgéppel, valamint nyolc Transall teher- és csapatszállító géppel Németország már túlteljesítette a nehezen létrejött mandátumban alapvetően vállalt kötelezettségeit, és hajlandó felállítani azt a 250 főnyi, gyors beavatkozásra alkalmas egységet, amely az eddig ilyen feladatokat teljesítő norvég csapatok helyét veszi át.
Claudia Roth, a Zöldek elnöke azzal érvelt, hogy a Bush-adminisztráció nem hajlandó levonni a tanulságokat az Afganisztánban csődöt mondott stratégiából, és óva intette a kormányt az Egyesült Államokkal szembeni engedékenységtől, mert a Bundeswehr stratégiai áthelyezése a déli területekre az északi rész destabilizálását vonná maga után. Guido Westerwelle, a liberális FDP elnöke Jaap de Hoop Scheffert kritizálta, miután a NATO-főtitkár Washington tervei mellett foglalt állást.
A német védelmi miniszter mindössze annak az ígéretnek a megerősítésével igyekszik vitázni Vilniusban, hogy vészhelyzetben a németek hajlandók katonáikat délre is átirányítani. Kétséges, hogy ez az ígéret kielégíti majd az amerikaiak és kanadaiak elvárásait.

Globális fenyegetés. A széthullás veszélye fenyegeti Afganisztánt, ha a NATO-erők nem tudják legyőzni a tálibokat – írja jelentésében a londoni stratégiai tanulmányok nemzetközi intézete, amely szerint a Pakisztán törzsi vidékein tevékenykedő „neotálibok” hamarosan globális fenyegetéssé válhatnak. (MTI)