A lépcsőházi adatok nem nyilvánosak

Nem gyűjthetők össze a lépcsőházi postaládákon olvasható személyes adatok – szögezte le állásfoglalásában Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman állampolgári beadvány alapján indította meg vizsgálatát: a panaszos azt kifogásolta, hogy egy gazdasági szervezet tagjai bementek a lépcsőházba és leírták a postaládákon szereplő neveket, kiírásokat. Az adatvédelmi törvény értelmében személyes adatnak minősül minden tény, s az abból levonható következtetés, ami valamely természetes személlyel kapcsolatba hozható.
A társasházak lépcsőházaiban elhelyezett levélszekrényeken látszólag kevés információ olvasható, ám a postaládák adatai számos célra felhasználhatók. Gyakori például, hogy a lakó kiragasztja levelesládájára annak az újságnak a címét, amelyre előfizetett. Ám a megrendelt lap alapján következtetni lehet arra, hogy az érintett mely politikai erővel szimpatizál. Fontos továbbá a lakók neve is. Előfordult már, hogy reklámkampányt építettek valamely gyakori vezetéknévre: akkor a hirdetés főszereplője a Nagyok klubját szerette volna megalapítani. Tehát akár kereszt-, akár vezetéknevünk alapján reklámok célpontjává válhatunk. A postaládákon olvasható nevek melletti előtagokból pedig az állapítható meg, hogy hány felsőfokú végzettséggel rendelkező lakik az épületben. Ezeket az adatokat gazdasági, reklámcélra is felhasználhatják, miként politikai következtetések is levonhatók a levélszekrények kiírásaiból.
Az adatvédelmi biztos állásfoglalására hivatkozva Szabó Máté rögzítette: a lakó nyilvánosságra hozza személyes adatát, ha a kapualjban vagy a kaputelefonon tünteti fel például a nevét. Az itt elhelyezett tényeket bárki szabadon megismerheti, s a kiírások az érintett információs önrendelkezési jogának sérülése nélkül lejegyezhetők. Ám a lépcsőházak magánterületnek minősülnek, s az ott feltüntetett nevek, adatok arra szolgálnak, hogy meghatározott személyeket – a többi lakót vagy a postást – tájékoztassák. A zárt helyeken található levélszekrényeken szereplő személyes adatokat tehát nem hozták nyilvánosságra, s így azok gyűjtése, rögzítése jogellenes, mert sérül az érintettek információs önrendelkezési joga – tájékoztatott Szabó Máté.