Mezopotámiai hercegé volt a világ egyik legrégebbi sisakja

Meskalamdug sisakja 15 karátos aranyból készült, Kr. e. 2600 körül. Az iraki Ur városában találtak rá egy királyi sírban.

Forrás: Múlt-kor2025. 07. 29. 19:52
Egy mezopotámiai hercegé volt a felbecsülhetetlen értékű lelet Fotó: Wikimedia Commons
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az arany sisakot Sir Leonard Woolley brit régész találta meg Urban, a ma Irakhoz tartozó egykori Mezopotámia ősi városában. 

Királyi sír, hercegi fejdísz

A lelet a királyi temető egyik sírjából került elő alabástromvázákkal, aranyból készült tőrökkel és tálakkal együtt. Az egyiken a Meskalamdug név szerepelt, ami „a jó föld hősét" jelenti. Mivel azonban a sír nem volt olyan nagy vagy gazdagon berendezett, mint más királyi sírok, Woolley szerint az elhunyt valószínűleg inkább herceg volt, mint Ur királya.

Szertartási sisak

A sisakról a felfedezést követő néhány éven belül két másolat készült, az egyik a British Museumba, a másik a Penn Múzeumba került. Az arany sisakot aprólékosan díszítették, hogy úgy nézzen ki, mint viselőjének hullámos frizurája, és a fül is szépen megmunkált. A fejfedő 22,7 cm magas és 21 cm széles. James Ogden aranyműves szerint, aki 1928-ban elkészítette a két pontos másolatot, az eredeti sisak egyetlen 15 karátos aranylemezből készült.

A rendkívül míves kidolgozású aranysisak   Fotó: Wikipédia / Akieboy -CC BY-SA 2.0

Ogden személyes feljegyzéseiben a sisakot életnagyságúnak és „talán szertartási fejfedőnek” írta le. A perem körüli kis lyukakat valószínűleg egy steppelt szövetbélés rögzítésére használták, és Ogden megjegyezte, hogy ennek nyomait meg is találta a belsejében.

Élethű másolat

A kézzel vert aranyat úgy modellezték és vésték, hogy az egy szalaggal hátrakötött és hátul kis kontyba húzott hajat ábrázoljon. A fülrésznél lyukak vannak, hogy viselője a sisakon keresztül is halljon. A további lyukak valószínűleg egy állpánt rögzítésére szolgáltak. Meskalamdug sisakja egészen más, mint a közönséges rézsisakok, amelyeket a közkatonák viseltek – írta Woolley egy jelentésében Meskalamdug sírjáról. 

A babiloni művészet egyik kiemelkedő alkotása az Istar-kapu    Fotó: Wikimedia Commons

De hasonlít azokhoz a hajviseletekhez és sisakokhoz, amelyeket a mezopotámiai uralkodók, Eannatum és Nagy Szargon (más néven Akkádi Szargon) viselt az i. e. 25. és 24. században. Meskalamdug sisakja az egyik legrégebbi, amelyet valaha találtak. 

Nem volt király

Bár a királyi temetőben talált bizonyítékok szerint egy Meskalamdug nevű férfi sumér király volt, ezt a bizonyos Meskalamdugot a sírjában talált leletek alapján nem lehetett királyként azonosítani. 

A sisak tehát az Ur első dinasztiájához tartozó Meskalamdug király fiához vagy unokájához tartozhatott, akinek második felesége Puabi királynő volt. 

Az eredeti darabot az első öbölháború előtt elrejtették. Csak 2003 végén került elő, és azóta a bagdadi Iraki Múzeumban található. Nemrégiben ismét megvizsgálták, hogy találnak-e királyi tulajdonosra utaló jeleket, de egyelőre nem.

További történelmi tárgyú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin portálján olvashat.

 



 



 



 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.