Akik nem örülhetnek a diplomának

Minden évben több tízezer diák nyer felvételt valamilyen felsőoktatási intézménybe, mégis csak egy részük veheti kezébe a diplomát, mert nem rendelkezik a törvényben előírt középfokú C típusú nyelvvizsgával, annak ellenére, hogy ma már a legtöbb egyetem, illetve főiskola különböző nyelvi kurzusokat kínál a hallgatóknak, és a nagyobb intézmények maguk is rendelkeznek saját nyelvvizsgaközponttal. Ugyanakkor kiderült, a nyelvtudással szemben felállított követelmény egyes intézményeknél más és más.

A Debreceni Egyetem frissen végzett tanulóinak negyede utólag kapja meg a felsőoktatás elvégzését igazoló okmányt, mert a diplomaosztás idejéig nem sikerült középfokú nyelvvizsgát szereznie. Jávor András rektorhelyettes kiemelte: ez az arány elenyésző a Nyíregyházi Főiskolához képest, ahol 52 százalékos volt a diploma-visszatartás. Példaként említette még a Szegedi Főiskolát, ahol az egyik karon a hallgatók nyolcvan százaléka jut később az okmányokhoz. A nyelvvizsga nélkül diplomázók aránya országos szinten évről évre csökken, és a hallgatók – bár a rendelkezésre álló idő nincs jogilag korlátozva – igyekeznek egy éven belül beszerezni a hiányzó hivatalos okmányt.
Azt azonban, hogy kinek hány idegen nyelvből és milyen szinten kell vizsgát tenni, a felsőoktatási intézmények maguk döntik el. Így, a közhiedelemmel ellentétben korántsem egységes a szabályozás. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a diploma megszerzéséhez egy, államilag elismert, középfokú C típusú nyelvvizsga szükséges, míg a bölcsészettudományi karon egy középfokú és egy alapfokú C típusú nyelvvizsga a minimum. Ugyanígy a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Karán, Fogorvos Tudományi Karán, Gyógyszerész Tudományi Karán, Egészség Tudományi Karán, valamint a Testnevelés és Sporttudományi Karán is. A Rendőrtiszti Főiskola egy középfokú C típusú nyelvvizsgát követel, amit diákjai általában angol nyelvből teljesítenek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán úgy ültették át a gyakorlatba a 2005. évi törvényt, hogy az egyetemistáknak két nyelvből kell középfokú C típusú nyelvvizsgát bemutatni a diplomához.
Lapunk a követelmények sokszínűségének okát kutatva megkereste az oktatási minisztérium illetékesét, Rádli Katalin főosztályvezető-helyettest, aki elmondta: 1994 előtt az intézmények saját Tanulmányi és vizsgaszabályzata határozta meg, mit kér az egyetem, de mióta a hazai felsőoktatás áttért a bolognai rendszerre, különbséget kell tenni az alapképzés (ahol minden esetben közép-), és a mesterképzés között (ahol legalább középfokú, vagy attól eltérő szintű vizsgát kell tenni). A számtalan jogszabály közül jelenleg mégis egy 2002-es kormányrendelet alapján határozzák meg a vizsga formáját.
Arra a felvetésre, hogy a falvak, kistérségek általános iskolái sok helyen a mai napig nem foglalkoztatnak nyelvtanárt, a diákok többsége pedig jobb esetben is csak a gimnáziumi évek során kezdi meg ez irányú tanulmányait, Rádli Katalin kifejtette: az egyetemeken bevezették az úgynevezett nulladik évet, hogy a diákok egy teljes éven keresztül egy általuk választott nyelvet tanulhassanak. Így, az iskola elvégzését követően nagyobb eséllyel indulnak az egyetemek, főiskolák felé. A közoktatási rendszer másik nagy változása a kétszintű érettségi. Az emelt szintű nyelvi érettségi követelményszintje megegyezik a középfokú nyelvvizsgáéval, ami segítség a hallgatóknak.
Sió László, a Fidesz oktatási szakértője megalapozott és elfogadható elvárásnak tartja, hogy egyetemet végzett fiatalok rendelkezzenek kellő nyelvtudással, ám fenntartásai vannak a nyelvoktatást illetően. A szakpolitikus rámutatott: sem a középiskolák, sem a felsőoktatási intézmények nem rendelkeznek jól felkészített nyelvtanárokkal, továbbá az elmúlt évek során, először a Bokros-csomag, majd a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedései miatt sorra megszűntek a külön nyelvi képzések az intézményekben. Az elbocsátott, anyagilag nem megbecsült tanárok a nyelviskoláknál próbálnak szerencsét, így az egyetemek egyre komolyabb hiányt szenvednek a jó munkaerő terén.