A hazai balliberális médiában példaképnek állított Nyugat-Európában az élet számos területén a magyarországinál jóval erősebb a megkülönböztetés, a sovinizmus, a külföldiekkel szemben hozott diszkriminatív intézkedések vagy a kényszerű beilleszkedés megkövetelése. Gondoljunk csak arra, hogy milyen botrány és gúny tárgya lenne Magyarországon az a bátor jobboldali kormány – amely természetesen csak képzeletben létezik –, amely a jobboldali francia elnök, Nicolas Sarkozyhez hasonlóan felállítana egy „bevándorlási és nemzeti azonosság” minisztériumot. Azon őszintébb liberálisok pedig, akik közvetlenül tapasztalták a külföldiek beilleszkedése érdekében a lakosság részéről kifejtett nyomást, például Svájcban, higgadtabb pillanataikban egy magyar kisváros vagy falu népének befogadókészségét és türelmét feltehetőleg a „paradicsomi” szóval jellemeznék.
Az viszont még Nyugat-Európában is ritka, hogy egy ország saját, de jókora kisebbségével szemben alkalmaz kemény diszkriminációt, mint amilyenben két Brüsszel melletti flamand városka, Zaventem és Vilvorde jár elől. Zaventem – itt van a brüsszeli nemzetközi repülőtér is – helyi önkormányzata, mint ahogyan arról korábban már hírt adtunk, úgy döntött, hogy mintegy hatvan ingatlanát csak annak engedi megvásárolni, aki ismeri a flamand többség nyelvét, a hollandot, vagy pedig elkötelezi magát megtanulására. Vilvorde esete még jobban felpaprikázta a francia nyelvű vallonokat, ugyanis noha a városka flamand területen van, de lakossága bőségesen vallon többséget alkot, 15 szociális lakást a város vezetése kizárólag flamandul beszélőknek fog eladni. A helyi önkormányzat nem csinál viccet a flamand nyelv ismeretének igazolásából: a potenciális vevőnek nyelvvizsgát kell tennie, vagy pedig be kell mutatnia igazolást arról, hogy flamand oktatási intézményben kapta bizonyítványát. A flamand városatyák és politikusok azzal támasztják alá az intézkedéseket, hogy integrálni kívánják a különböző nemzetiségűeket a szociális lakókörnyezetben, és megvédjék Brüsszel perifériájának flamand jellegét. Ennek ellenére a regionális flamand parlament egyetlen vallon tagja panaszt tett a két városban gyakorolt diszkrimináció miatt az Európai Bizottságnál. Marino Keulen, a flamand belügyminiszter július 8-án azt mondta, hogy a diszkriminációnak nincs törvényi alapja, de ennek ellenére, nem követelte, hogy e városok módosítsák vitatott rendelkezéseiket.
Az igazság malmai lassan őrölnek: az Európai Bizottság már a zaventemi diszkrimináció ügyében 2006-ban panaszt nyújtott be a belga alkotmánybírósághoz, de az azóta még nem döntött az ügyben. A két város által okozott fejfájást azonban most tovább növelte, hogy a szintén Brüsszel peremén fekvő Overijse kisváros polgármestere felhívta a városlakókat, jelentsék neki, ha a kereskedők a flamand mellett franciául vagy angolul is feltüntetik áraikat, vagy nem csak egynyelvű szórólapokat jelentetnek meg.
A Belgium lakosságának hatvan százalékát kitevő flamandok egyébként az ország általuk lakott területein már régóta lényegesen agreszszívebben védelmezik nyelvüket, mint a vallonok a franciát: nyilván a magyar turistáknak is feltűnt, hogy például a sok nyelven jól beszélő flamandok lakta Bruges városában akár a vendéglők étlapja, de a világhírű múzeumok feliratainak jó része is csak holland nyelvű. Vagyis Európa szívében az anyagi érdekeket is felülírja a sovinizmus.
A magyarországi balliberális sajtónak a toleranciára hivatkozásnál inkább a hazai pályán kellene példákat keresnie.
origo.hu
Jön a havazás, mutatjuk mely vármegyéket érinti először
