Javulnak a kis súllyal születettek életesélyei

Mexikói orvosoknak sikerült életben tartaniuk egy 475 grammal született kislányt. Magyarországon jelentősen javultak ugyan a kis súllyal született csecsemők túlélési esélyei az elmúlt másfél-két évtizedben, ám még ma is ritkaságszámba megy, ha sikerül megmenteni egy 500 grammosnál kisebb babát.

A Mexikóban világra jött Sofia ma már négy hónapos, súlya elérte a 2,9 kilogrammot. Egészségi állapotát jónak minősítették az orvosok. A kislány öt és fél hónapot töltött az anyaméhben. Édesanyjának, a 35 éves Leticia Chaparrónak előtte négy sikertelen terhessége volt. A felnőtt tenyérnél alig valamivel nagyobb koraszülöttet 90 napig mesterségesen kellett lélegeztetni. Mexikóban először sikerült ilyen kis súllyal született gyermek életét megmenteni. A Sofiáéhoz hasonló súlyú koraszülötteknél nemzetközi összehasonlításban, így Magyarországon is csekély a túlélés esélye.
– Húsz évvel ezelőtt még ritkaságszámba ment, ha egy hétszázötven grammnál kisebb súllyal született csecsemő életben maradt. Az ilyen újszülöttek esélye az életben maradásra és a szövődménymentes életre jelentősen javult az elmúlt időszakban, ám az ötszáz grammon aluliak megmentése továbbra is kivételes esetnek számít – mondta Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának adjunktusa.
A szakember szerint nem a születési súlynak van elsősorban jelentősége, hanem annak, hogy a magzat a terhesség hányadik hetében látta meg a napvilágot.
*
Magyarországon és világszerte komoly szakmai vita folyik arról, érdemes-e mindenáron harcolni olyan koraszülött, kis súlyú csecsemőkért, akik – ha életben is maradnak – például egy szülés közben elszenvedett agyvérzés miatt biztosan fogyatékosok lesznek. A magyar törvények szerint minden életjelet mutató babánál meg kell kísérelni az életben tartó kezelést. A skandináv országokban egy-két speciális intézetet leszámítva azonban az a gyakorlat, hogy a terhesség 24. hete előtt világra hozott babákat nem kezelik.
Szabó Miklós úgy látja, a Ma-gyarországon elért eredmények azzal magyarázhatók, hogy fejlettebbek az eszközök, korszerűbbek a gyógyszerek, amelyek például a tüdőérést segítik. Az sem elhanyagolható, hogy egyre nagyobb a tapasztalat a kis súlyú csecsemők ellátásában. Hozzátette azonban, hogy lehettek volna jobbak is az eredmények, ha ezekhez adottak a feltételek. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy elavultak a műszerek. Felmérték például intézményükben a lélegeztető gépek állapotát, és találtak olyan ma is használt szerkezetet, amelyben annyi üzemóra van, mintha hét és fél éven át a nap 24 órájában folyamatosan működött volna. A másik gond, hogy az intenzív osztályok kialakításuk miatt alkalmatlanok arra, hogy tartós ottlétet biztosítsanak az édesanyáknak, pedig ez fontos volna ahhoz, hogy beteg gyermekük túlélési esélyeinek növeléséért képesek legyenek az anyatejes táplálásra.
Somogyvári Zsolt, a Peter Cerny Alapítvány szakmai vezetője arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy a túlélés esélyei mások a leány és a fiú gyermekeknél. A statisztikák szerint egy 25 hetes fiúnak ugyanolyanok az esélyei a túlélésre, mint egy 24 hetes lánynak. Vagyis a nőnemű csecsemők túlélése nagyobb a koraszülötteknél. Mint mondta: az 1500 gramm feletti súllyal születetteknél ma már csak tíz százalék körüli a maradandó károsodás esélye.
Nobilis Andrástól, a SOTE II-es számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának koraszülött intenzív osztályát vezető adjunktustól megtudtuk: a Magyarországon születettek közül a legkisebb súlyú gyermek, aki ma is egészséges, 370 grammos volt. A tavalyi évre vonatkozóan elmondta: az 500 grammal született gyermekek harminc százaléka maradt életben. Kiemelte viszont, hogy sikereik ellenére a kapacitások a teljesítőképesség határán vannak. – Valójában minden koraszülött gyermek külön ápolót igényelne, ezzel szemben hazánkban egy ápolónőre hat-nyolc gyermek jut – fejtette ki.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra a sajnálatos tényre is, hogy 2007-ben megállt a csecsemőhalandóság hosszú idő tartó csökkenése, s kis mértékű emelkedés mutatkozott. Az okokat vizsgálják, de sokak szerint a 2007-ben történt kórházi struktúraátalakítás következtében kialakult káosz is hozzájárult a kedvezőtlen eredményekhez.

Az apa vezette le a szülést. Kanapéján szülte meg második gyermekét egy nő, mert a kihívott mentő 40 percet késett – értesült a Hajdú Bihari Napló. A lap információi szerint a diszpécser azt mondta nekik, menjenek a ház elé, a kocsi hamarosan megérkezik. A pár tíz percet várt szakadó esőben, majd az asszony fájásai miatt visszamentek lakásukba, ahol megindult a szülés, amit az apa vezetett le. A belső vizsgálat lezárultáig a mentőszolgálat nem nyilatkozik az ügyről. (MB)