Neokon pénzek az ír nem mögött?

Nem csillapodnak a kedélyek a lisszaboni szerződés ír népszavazási vétója után két héttel sem. Az EU elnöki tisztét július 1-jétől betöltő Franciaország bűnbakot keres, s ujjal mutogat José Manuel Barroso európai bizottsági elnökre és Peter Mandelson brit főképviselőre a fiaskó miatt, ami egy BBC-nek nyilatkozó bizottsági tag szerint széles körű ingerültséget keltő belépő volt az unió következő fél évéhez.
Párizs csak nem hajlandó felébredni Csipkerózsika-álmából. Még francia kormányköröket sem hagynak nyugodni az ír nem mögötti lehetséges motivációk. Illusztrálja ezt az a kirohanás is, amelyre Jean-Pierre Jouyet francia külügyi államtitkár ragadtatta magát, mondván, a nem mögött a washingtoni neokon héják állnak. „Az Európáért vívott harc nem ért véget. Európának több nagy, mély zsebű ellensége van, nem is itt, hanem az Atlanti-óceán túlpartján. Az amerikai neokonzervatívok kulcsszerepet játszottak az ír népszavazáson” – szólta el magát tapsvihart aratva a politikus egy EU-párti gyűlésen Lyonban. Feltevések szerint Declan Ganley és Ulick McEvaddy, a két prominens ír üzletember a tengerentúlon megköttetett jövedelmező hadi kereskedelmi szerződéseik miatt álltak a nem kampánya mögé. Az összeesküvés-elméletek egyenlősége nevében persze vannak, akik Moszkva ármánykodását sejtik az ír népszavazás eredménye mögött.

Szaporodó kétségek. Úgy tűnik, az ír nem kiszabadította a szellemet a palackból, s szerte Európában szaporodnak a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos kétségek. Alfred Gusenbauer osztrák kancellár jelezte, a szerződés jövőbeli módosításait népszavazáshoz kötné, a német szocialista Baloldal párt pedig bejelentette, az alkotmánybírósághoz fordult, hogy nyilvánítsák alkotmányba ütközőnek a dokumentumot. (MN)