Törökök német erényekkel

A futballmúltat és -jelent tekintve a torna eredetileg tizenhat fős mezőnyében találhatnánk érdekesebb párharcot, az Európát feszegető kulturális és etnikai változások figyelembevételével aligha. Ennek megfelelően az Eb mai, Németország–Törökország szereposztású, bázeli elődöntője előtt sem csupán a sportszakmai kérdésekkel, mindenekelőtt a kilenc alapembert nélkülöző török kerettel foglalkoznak az egyes médiumok, hanem azzal is, a Németországban élő mintegy hárommilliós török kisebbség, valamint a befogadó többség kapcsolatát, tudatát miként alakítja a mérkőzés.

Eljött a politikusok ideje az Európa-bajnokságon. A német– török viszonyt elemezve most nagyon okosakat lehet mondani a mai meccs előtt. Cem Özdemir, a németországi Zöldpárt európai uniós képviselője élt is a lehetőséggel. Kifejtette, nem attól válik valaki jó németté, hogy mi a neve, mi a nemzetisége, hanem hogy milyen karriert fut be. Sőt, egyenesen sajnálkozik afelett, hogy Németország későn ébredt, későn reformálta meg az állampolgársági törvényt, emiatt számos tehetséges török futballista nem szerepelhet a jelen német válogatottjában.
Bárcsak ebben merülne ki a török kérdés Németországban. Özdemir liberális álláspontjára a németországi törökök minden bizonnyal tömegesen cáfolnak majd rá, s őseik csapatának szurkolnak. Tegyük hozzá, ez így természetes. Az érzéseikben megcsalatott erdélyi magyarokat a mai napig sem lehet üres propagandával rávenni a román válogatott buzdítására a magyarok elleni meccsen.
A szövevényes területről térjünk inkább át az átlagosan százötször hatvanhét négyzetméter nagyságúra, a labdarúgópályára. E téren vitathatatlan a németek előnye a mai találkozó előtt. Javuló formát mutatnak, a Portugália feletti sikertől telve vannak önbizalommal és a legjobb csapatukkal vehetik fel a küzdelmet, ugyanis a bordatörést szenvedett Frings is játékra jelentkezett. Ezzel szemben a törökök huszonhármas keretéből kilencen hiányoznak. Nihat Kahveci, Servet Cetin, Tumer Metin, Emre Güngor és Emre Belözoglu sérült, Emre Asik, Tuncay Sanli, Arda Turan és Volkan Demirel pedig az eltiltását tölti. Utóbbit, az első számú kapust még a csehek elleni összecsapás hajrájában állították ki, amiért fellökte Kollert. A törökök a két- mecces eltiltás enyhítéséért folyamodtak az UEFA-hoz, ám kérelmük nem talált meghallgatásra. Pedig Volkanra nagy szükség lenne, mert az „öreg” Rüstü, miként a horvátok gólja tanúskodik róla, már nem mindig ura a helyzetnek. Fatih Terim szorult helyzetében két napja még azt sem tartotta kizártnak, hogy a harmadik számú kapus, Tolga Zengin is mezőnyjátékosként lép pályára. Erre azért aligha kerül sor. Ha végigböngészszük a törökök várható kezdő tizenegyét, azt mondhatjuk, jó kis csapat, csak cserélni ne kelljen…
Fatih Terim azonban nagy mágus, még erre is talál megoldást. Legalábbis a török játékosok egyöntetűen állítják, a szövetségi kapitányból merítik az erőt. „Amikor a horvátok ellen bekaptuk a gólt, őszintén mondom, azt hittem, hogy számunkra vége az Eb-nek. Ám Fatih Terim ekkor sem lankadt. Mikor mentünk vissza a középkezdéshez, egyre kiabált, hogy rúgjuk fel azonnal a labdát – kezdte nyilatkozatát Semih Sentürk, a csapat új csillaga, aki többnyire klubjában, a Fenerbahcéban is csereként lép pályára, mégis a 2007–2008-as török élvonal gólkirálya. – Amikor a labda elém pattant, nem volt idő semmire, megrúgtam hát egyből. Isten segítségével bement. Pályafutásom egyik legfelejthetetlenebb pillanata volt.” A németek elleni mérkőzésre rátérve így folytatta a 25 éves csatár: „Mindenki azt mondja, hogy esélytelenek vagyunk. Ez csak feltüzel minket. Kitűnő edzőnk van, Fatih Terim a legjobb szakemberek egyike, akivel valaha dolgoztam. Remekül motivál, és kihozza belőlünk a legjobbat, úgy bánik velünk, mintha az édesapánk lenne. Magabiztosságot ad és türelmes velünk. Biztosak vagyunk magunkban és a sikerben. Nagy dolog, amit eddig elértünk. Most már féljenek tőlünk a németek! Jól tudják ők is, hogy egy mérkőzésen bármi megtörténhet. Lehet, hogy végül ők csomagolnak.”
A németek vezéregyénisége, Michael Ballack kerülte a hangzatos mondatokat, de a véleményét azért nem hallgatta el: „Törökország nyilvánvalóan taktikailag, technikailag és az egyéni képességeket tekintve sem jobb nálunk. De teljesen kiszámíthatatlan. És még valami. Minden mérkőzésre tökéletesen fel volt készítve, ami arra utal, a német mentalitás nem idegen tőlük.”
Ezen utóbbi mondat meghökkentőnek tűnhet, de ne feledjük el, számos német szakember dolgozott Törökországban, köztük a jelenlegi szövetségi kapitány, Joachim Löw is. Vele kapcsolatban a török sajtó nem átallotta bevetni a lélektani hadviselést. Elhíresztelték, hogy Löw a következő idényben visszatér a Fenerbahcéhoz, már a lakását is kiválasztotta. A német kapitány cáfolta a híresztelést, zavarkeltésre azonban jó volt az ügy.
A törököknek a pályán is ez lehet a legfontosabb eszközük. Laboratóriumi körülmények közepette a jelenlegi felállásban a németek tízből kilencszer biztosan győznének. A törökök azonban azt hangsúlyozzák, egy meccsen minden megtörténhet. S ebben tökéletesen igazuk van.

Német fölény. A két csapat 1951-ben játszott egymással először hivatalos mérkőzést. S bármily meglepő, a törökök akkor Nyugat-Berlinben 2-1-re legyőzték a jóval esélyesebb NSZK-t. S megtanulták megbecsülni ezt az eredményt, mert legközelebb csak 1998-ban, Bursában Európa-bajnoki selejtezőn tudtak nyerni, ezúttal 1-0-ra. E két találkozó között két döntetlen mellett tizenegy német siker született. Ám az 1998-cal kezdődő új korszak a törökök fölényét mutatja. Döntetlen az Eb-selejtező 1999-es visszavágóján, majd 2005-ben, barátságos meccsen 2-1-es győzelem Isztambulban.