A szegényeken spórolnak

Az újabb kormányzati szigorítások miatt a tavaly megítélt önhikis pályázati összegnek idén csak a 48 százalékát osztották ki, amely a forrásra rászoruló településeket egyre komolyabb pénzügyi nehézségek elé állítja. Az érintettek ráadásul még amiatt is aggódnak, hogy ebben az évben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek szánt pénzt sem osztják ki teljes egészében, és azt elnyelheti a központi költségvetés vagy az önkormányzati tárca „szabad felhasználású” kerete.

Három éve zajlik az önhikis (önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések) pályázati rendszerének radikális szigorítása, amelynek vélhetőleg az az oka, hogy egységes és korrekt bírálati szempontok alapján önhibáján kívül több település szorul állami segítségre, mint amennyit a szocialista kormányzat erre a feladatra szán a költségvetésben – tudtuk meg Csach Gábor balassagyarmati alpolgármestertől. (Azok a települések minősülnek egyébként önhikiseknek, amelyek önhibájukon kívül működésképtelenné váltak, vagyis nem tudják ellátni a kötelező és nem kötelező feladataikat.) A fideszes politikus hozzátette, míg 2006-ban ők első körben ötszázmillió forintot kaptak állami feladataik finanszírozására, addig 2007-ben már csak 330 milliót, az idei első körben pedig csupán 170 millió forintot, miközben működési terheik a három év alatt kétszázmillió forinttal növekedtek. Véleménye szerint az idei pályázati eredmények jól tükrözik azt, hogy a kormányzat végképp szeretne kivonulni az önhiki-támogatásból is. – A központi költségvetési forrás évek óta 12,5 milliárd forint erre a feladatra, amelyet minden évben felülről nyitott keretként kezelt a Pénzügyminisztérium. Ezt rendre át is lépték a jogos igények – jegyezte meg Csach Gábor, aki hozzáfűzte, tavaly első körben 16 milliárd forintot kaptak a települések, idén
az újabb szigorításoknak köszönhetően mindössze 7,7 milliárdot. Rámutatott arra is, hogy a második körben minden évben csak egy-két milliárd forint volt az az öszszeg, amennyit le tudtak hívni a települések. Ebből viszont az következik, hogy az önhikis 12,5 milliárd forint pályázati forrásból milliárdok maradhatnak vissza. Csach Gábor attól fél, hogy ezt a jelentős
összeget vagy a központi költségvetés, vagy az önkormányzati tárcavezető „szabad felhasználású” kerete emésztheti fel. Ismert, miközben tavaly a megyei önkormányzatok zöme alig kapott ebből a miniszteri keretből, addig az MSZP-s vezetésű Heves megyei önkormányzat százmillió forintnyi támogatást kapott.
– Megdöbbentő, hogy ezeken a leghátrányosabb helyzetű településeken is spórolni akar a kormány, miközben minden fronton ellehetetleníti az önkormányzatokat. Amennyiben tovább folynak a méltánytalan szigorítások, eltűnik ez a támogatási lehetőség is, s ezek a települések végképp az eladósodás útjára lépnek. Ezért pedig csak a kormányzat okolható, mivel az állam kötelező feladatait nem finanszírozza megfelelően – véli az alpolgármester.
Lavajné Dóka Éva, Bátonyterenye MSZP-s polgármestere lapunk kérdésére elmondta, korábban nekik is járt az önhikis településeknek jutó forrásból, de a szigorítások miatt az idén erre már nem voltak jogosultak, amit ő tudomásul vett. Arra a kérdésre, hogy a pályázati pénz elmaradása okoz-e gondot a település számára, megjegyezte, ha lehetne, akkor pályáznának, de a megszigorított feltételrendszer miatt erre már nincs esélyük. – Nehézséget jelent a forrás kiesése, de mivel tudtuk, hogy a pályázatra nem leszünk jogosultak, nem is terveztünk a pénzzel – fűzte hozzá.
Megkerestük Kovács Zoltánt, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának fideszes alelnökét, hogy megtudjuk, mekkora alapja lehet a településvezetők félelmének. Kifejtette, adminisztratív eszközökkel szorítják vissza az önhikis önkormányzatokat. – Az év végén, a zárszámadásnál a megmaradó összeggel a kormánynak el kell számolni, hiszen az a pénz csak önhikire költhető el – jegyezte meg Kovács Zoltán, hozzátéve, az összeg esetleges más célú felhasználásáról a parlament dönthet. Szerinte nagy kérdés, hogy ehhez a döntéshez lenne-e parlamenti többség.
„Kötéltánc, amelynek során csoda, hogy eddig nem esett le senki” – így jellemezte az önkormányzati gazdálkodásnak nevezett megszorításokat Szabó Gellért. A Magyar Faluszövetség elnöke leszögezte: az önhiki pályázati rendszer évről évre fokozódó, radikális szigorítása egyértelműen azt mutatja, az államnak nincs pénze arra, hogy az önkormányzatok működőképességét fenntartsa. A kormány felelőssége nyomon követhető, hiszen a hátrányos helyzetű településeknek csupán tüneti kezelésre elegendő segítséget nyújt azáltal, hogy
visszatartja a pályázati összegek felét úgy, hogy mindeközben az önkormányzatok kiadásai évről évre nőnek. A Magyar Faluszövetség vezetője úgy látja, hogy az országot bársonyszékből irányító miniszterek részvénytársaságként vezetik az országot. A mielőbbi és a lehető legnagyobb haszon érdekében elzárják a pénzcsapokat, és arra kötelezik az önkormányzatokat, hogy emeljenek adót, csökkentsék kiadásaikat. Félő, hogy a haszonelvű, felelőtlen állami irányítás hosszú távon a nemzet gazdaságának összeomlásához fog vezetni. A még talpon maradt települések egyik napról a másikra vergődve próbálják biztosítani az önkormányzatok működését, ennek ellenére érezhető az intézmények ellehetetlenülése. Bár a nagyobb településeknek a meglévő vagyontárgyak eladásával és a bankoktól kérhető hitelekkel több lehetőségük van az életben maradásra, az életképtelenséget alátámasztja, hogy egy elmaradó falusi önkormányzat nemrégiben keresetet nyújtott be az önkormányzati minisztérium ellen – árulta el Szabó Gellért.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke „csupán” másodrendű problémának tartja az önhiki-pályázatokra odaítélt források visszavonását. A szövetség elnöke szerint az alapvető gond az, hogy léteznek önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések, és hogy mára már a kistérségek településeinek zöme ebbe a kategóriába sorolható. A probléma kezeléséhez az önkormányzati törvény módosítására lenne szükség, amelyre Gémesi nemigen lát esélyt. A MÖSZ vezetője hozzátette: jelenleg nem átlátható, ki milyen formában finanszíroz, kinek mire terjed ki a hatásköre. Egy mindent átfogó struktúraváltással, egy megalapozott, biztonságos finanszírozási rendszer kialakításával azonban az önkormányzatok új feltételekhez juthatnának, ami nagyot lendíthetne helyzetükön. A településeket fenntartó intézmények drasztikusan emelkedő energiakiadására is megoldást nyújtana a pénzek átcsoportosítása, miután az áremelkedések ellenére nincs kompenzáció. Arra a másokat aggodalommal eltöltő felvetésre, miszerint a visszatartott milliárdok sorsa felett Gyenesei István jelenlegi önkormányzati miniszter saját hatáskörön belül dönthet, a MÖSZ elnöke úgy reagált, van ugyan egy keret, melyből második körben igényelhetnek támogatást azok a települések, amelyek a forrásból nem tudják fedezni kiadásaikat, de ez minden bizonnyal nem teszi ki a visszatartott pénzek egészét.
Hogy megtudjuk, miért csökkentette a minisztérium az önhiki összegét, valamint mi lesz a visszatartott összeg sorsa, lapunk még pénteken megkereste a Pénzügyminisztériumot, ahol azonban senki nem tudott azonnali választ adni, ez csak a héten derül ki.