Árrobbanás a műtrágyapiacon

Egy év alatt duplájára nőtt egyes műtrágyaféleségek ára. A szektor erősen függ az energiahordozóktól, hiszen a nitrogéntartalmú termékek földgázból készülnek. A Magyarországon piacvezető pétfürdői Nitrogénművek Zrt. a közelmúltban szolgáltatót is váltott, ám információink szerint most nem olcsóbban, hanem drágábban vásárolja az alapanyagot. A régiós verseny miatt azonban nem valószínű, hogy többletköltségeit képes lesz beépíteni kereskedelmi áraiba.

Valóságos stratégai játékba fogtak a hazai agrártermelők, hogy minél olcsóbban tudják beszerezni a földek tápanyag-visszapótlásához elengedhetetlen műtrágyaféléket. Korábban hosszú ideig az volt a jellemző, hogy a nagyobb beszerzéseket a tavaszi szántási munkákat megelőző hetekre, február–márciusra időzítették. A műtrágyák ára igazodott is ehhez a szezonalitáshoz, magyarul az év elejére rendre felkúsztak az árak, aztán pedig, a keresleti nyomás csökkenésével némileg mérséklődtek. Iparági forrásaink szerint mostanra mindez megváltozott. A gazdák, tartva a tavaszi árrobbanástól, már előre „bespájzolnak” műtrágyából, emiatt idén már nem is estek vissza az árak, s a szakemberek elkerülhetetlennek látják a további áremelkedést.
A részben a megváltozott vásárlási szokásoknak tulajdonítható drágulást jól mutatják az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. nyári magazinjában található adatok. Ezek szerint a nitrogént, a foszfort és a káliumot azonos arányban tartalmazó műtrágyák ára egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. Tavaly szeptemberben átlagosan 140 forintot kellett ezekért a termékekért fizetni, míg idén szeptemberre már 290 forint a prognózis. Hasonló drasztikus árnövekedés figyelhető meg egyéb műtrágyák esetében is. A legáltalánosabban használt ammónium-nitrát például októberi szállítási határidőre tavalyelőtt 65 ezer, tavaly pedig 70 ezer forintba került tonnánként a tőzsdén, ám idén már 90 ezer forintos kötések születnek ugyanerre az időszakra, s az árak rendkívül gyorsan, hétről hétre is képesek változni. Valahogy úgy, miként az olajár, ami nem is meglepő, hiszen a nitrogéntartalmú műtrágyákat alapvetően a kőolajhoz kötött árú földgázból állítják elő. Így az alapanyag drágulása a másik tényező, ami felhajtja az árakat.
A műtrágyapiac legnagyobb hazai szereplője, a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. évente 500 millió köbméter földgázt fogyaszt, s részesedése körülbelül ötvenszázalékos Magyarországon. A társaság, mint a legnagyobb magyar fogyasztó, az elsők között lépett ki a földgáz szabad piacára, s az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató (Emfesz) Kft.-vel kötött szerződést. Úgy tudjuk, a társaság kedvező feltételekkel szállított földgázt a Nitrogénműveknek, a közelmúltban azonban a két cég kapcsolata megszakadt, s a gyár új szolgáltató után nézett. A váltás anyagilag valószínűleg nem bizonyult jó döntésnek, információnk szerint legalábbis a gyár most drágábban szerzi be az alapanyagot, mint korábban. Szerettünk volna közelebbit is megtudni a szakítás okairól, de az Emfesznél nem kívánták kommentálni értesülésünket, Péten pedig nem sikerült megszólaltatnunk senkit.
Joggal merülhet fel a kérdés, ha a műtrágyapiac legnagyobb hazai szereplője számára megdrágult az alapanyagforrás, akkor ez extra költségként még feljebb veri majd a termékek árát, ez azonban nem valószínű. Az már inkább, hogy a Nitrogénművek elveszíti eddigi profitja egy részét, a regionális verseny miatt valószínűtlen, hogy drágább műtrágyával lépjen piacra, mint konkurensei. Márpedig a környező országokban hét olyan gyár is van, amelyekből könnyedén, viszonylag alacsony szállítási költségek mellett lehet műtrágyát szállítani Magyarországra.