Bíró: Legyen példakép a Hamász

Hadat üzen a „politikai korrektségnek” Bíró András polgárjogi aktivista az Élet és Irodalom hasábjain, olyan diagnózist is megfogalmazva a cigányságról, melyekhez hasonlókért a balliberális közvélemény a „szélsőjobbot” kárhoztatja. Csík Tamás, a C-Press Hírügynökség főszerkesztője szerint az alternatív Nobel-békedíjas Bíró személyében az „szólt be” a romáknak, aki „belőlük élt”.

Az Élet és Irodalom hetilapban az a Bíró András polgárjogi aktivista szólt hozzá tiszteletkörök leírása nélkül a cigányság problémáihoz, aki 1956-ban hagyta el az országot, 1987-ben tért haza, 1995-ben pedig megkapta a Right Livelihood Foundation kitüntetését, amelyet alternatív Nobel-díjként is szokás emlegetni. A volt kommunista, nyugaton liberálissá vált közíró itthon sokat foglalkozott a cigánysággal, létrehozta az Autonómia Alapítványt, és ötletgazdája volt a Rádió C-nek. Interjújában a Magyar Gárdáról kategorikusan azt feltételezi, hogy a cigányokból erőszakot – megtorló, helyi pogromokhoz ürügyet – akar kiprovokálni. Ugyanakkor Bíró a palesztin iszlám szervezet, a Hamász közösségszervező, gondoskodó vonását állítaná a cigány elit elé példaként. Sajnálja, hogy Magyarországon csak a szélsőjobboldal merészel gátlások nélkül, őszintén beszélni a „fájdalmas tényekről”.
A polgárjogi aktivista „cigánybűnözést” nem, de „cigánykérdést” emleget. Úgy véli, „a romák többsége egy premodern életforma és értékrendszer hordozója, és a történelem során csak az államszocialista modellnek sikerült kényszerítő eszközökkel, tömegesen – proletarizálva – integrálnia”. Hozzátette: a cigányság az általa ismert kultúrák közül az egyetlen, amelynek „egyáltalán nincs viszonya a földhöz”. Holott, fejtegette, „abból van minden: élelem, lakás, haza”. Bíró András szerint a romák gádzsókhoz (nem romákhoz) való viszonyát a „színlelt alázat” jellemzi. A történelem folyamán mindig hatalomhiányos roma közösség egyik késztetéseként állítja, hogy „túl kell járni” a gádzsók eszén.
– Bíró Andrásnak minden oka megvan arra, hogy megszégyenülvén és lelepleződvén visszaadja alternatív Nobel-békedíját és a vele járó pénzt kamatostul. A cigányoknak pedig minden okuk megvan arra, hogy alternatív Manipulátor-díjjal tüntessék ki az idős polgárjogi aktivistát – szólt hozzá mindehhez Csík Tamás, a C-Press roma hírügynökség tulajdonosa, főszerkesztője. Csík meggyőződése: nem jó, hogy „pont az szól be” a romáknak, aki eddig „nagyon jól megélt belőlük”. A médiatulajdonos szerint az interjúalany felzárkózott a Magyar Gárdához, amely nem a társadalom szerves részeként tekint a cigányokra. Fájlalta, hogy az emigrációból hazajött aktivista ideologikusan elkülöníti a társadalomtól a cigányokat, és specifikus embertömeggé alázva őket, saját számlájukra írja kitaszítottságukat.