Bővülnek az albánok jogai

Az új macedón nyelvtörvény értelmében a balkáni ország lakosságának negyedét alkotó albánság törvényhozói saját anyanyelvükön tarthatnak parlamenti beszédet, a közigazgatásban pedig húszszázalékos kisebbségi küszöb felett kötelező a többnyelvűség alkalmazása. Az albán közösséget megosztja a szkopjei döntés.

A macedóniai albánok belharcának kiújulásához vezethet a múlt hét pénteken elfogadott új nyelvtörvény. A gyorsított eljárással meghozott szabályozás továbbra sem emelte hivatalos nyelvvé az albánt. „A közel egy évtizede tartó nyelvháború így korántsem zárult le” – véli a kisebbik albán párt, a demokraták (DPA) főtitkára. Imer Aliu szerint az új törvény nem más, mint a hét éve elfogadott kisebbségi nyelvhasználatot megengedő rendelkezés egyes passzusainak szöveg szerinti átvétele, ezért pártja nem hajlandó elfogadni a sebtében felmelegített, lényegi változást nem eredményező új szabályozást. A DPA szerint ugyanis az aktusra azért volt szükség, hogy a június elején megrendezett előre hozott választásokon nyertes nacionalisták (VMRO) kormányba tudják csábítani a több szavazatott szerzett ellenlábas albán nemzetiségű párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) elnevezésű tömörülést. A Nikola Gruevszki miniszterelnök vezette VMRO, amely 48,8 százalékot ért el, egyedül képtelen lett volna kormányt alakítani, a DUI pedig ragaszkodott egy új nyelvtörvényhez.
A macedón MINA hírügynökség szerint a lakosság negyedét érintő szabályozás értelmében a parlamenti bizottságok vezetői és a kisebbségi képviselők anyanyelvükön tarthatnak beszédet, valamint albánul érintkezhetnek az állami hivatalnokokkal. Az új törvény az önkormányzati határozatok esetében húszszázalékos kisebbségi küszöböt ír elő, ezt meghaladó nemzetiségi létszám felett a jövőben a közigazgatásban is kötelező lesz a többnyelvűség alkalmazása.
Az ország északnyugati felében élő albánok már Macedónia függetlenségét követően (1991 óta) területi autonómiát követeltek, hét éve pedig nyílt fegyveres harcot indítottak a szkopjei kormány ellen. A ellenállási mozgalommá szervezett Nemzeti Felszabadítási Hadsereg több robbantásos merényletet is elkövetett a macedón kormány tagjai, valamint helyi politikusok ellen. A koszovói albánok által is támogatott ellenállást végül a macedón és kisebbségi albán politikusok, valamint az Egyesült Államok és az EU diplomatáinak közös fellépése törte meg. Azóta mind a DIU, mind a DPA volt már tagja a macedón kormánynak.