Dübörög a kelenföldi ingatlanbotrány

A budapesti városvezetésen múlik, hogy meghiúsítja-e az elmúlt évek egyik legsúlyosabb ingatlanpanama-gyanús ügyletét. Az eddigi fejlemények azonban abba az irányba mutatnak, hogy egy off-shore cég mögött rejtőzködő befektető diadalmaskodik a fővárosiak érdeke ellenében.

A Fővárosi Közgyűlés még június 26-i ülésén döntött arról, hogy a 6-os busz óbudai, Bogdáni úti végállomásának tulajdonjogáért cserébe az Estivo Kft.-nek átadja a XI. kerületi Tétényi út és Etele út sarkán, a leendő 4-es metró megállójánál lévő kelenföldi városközpontot, valamint két értékes Ráday utcai – a Kálvin téri metrómegállóhoz közeli – ingatlant. A botrányos ingatlancserét a közgyűlés MSZP–SZDSZ-es többsége, a háromtagú MDF-frakció teljes egyetértésével, az ellenzéki pártok, a Fidesz és a KDNP tiltakozását figyelmen kívül hagyva fogadta el. Akkor György István, a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottság fideszes elnöke kijelentette: a döntés legkevesebb ötszázmillió forintos, de becslések szerint akár sokmilliárdos kárt okozhat Budapestnek. Az ellenzéki képviselő hiába javasolta, hogy többpárti vizsgálóbizottság derítse ki a példátlan vagyonvesztés körülményeit, és nevezze meg a felelősöket, a kormánypártok az MDF-frakció tartózkodásával ezt is meghiúsították. A Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztések szerint a Tétényi úti üzletközpont, benne az ott működő piaccal és a Szabó Ervin könyvtárnak, valamint a Budapesti Művelődési Központnak helyet adó épületekkel együtt „kártalanításként” kerülne a volt KISZ-vagyon részeként ismert Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodát bekebelező Estivo Kft.-hez. A fővárosi tanács az Expresstől még 1979-ben vette igénybe a Bogdáni úti ingatlant, az irodát ekkor kártalanították, de a telekkönyvi átvezetés elmaradt, a földhivatal 1998-ban bejegyezte az Express tulajdonjogát, amit az iroda egy kft.-be apportált. A későn ébredő főváros hiába pereskedett, a Legfelsőbb Bíróság 2006-ban az Estivo Kft.-nek adott igazat. A társaság, amelyet időközben egy Liechtensteinben bejegyzett off-shore cég kivásárolt, a városvezetés által 552,5 millió forintosra becsült Tétényi úti ingatlan mellett – a XI. kerületi önkormányzat szerint lényegesen többet ér a piacként, „panelplázaként” is működő központi épületegyüttes – kezdetben 2,7, majd a jelenlegi megállapodástervezet alapján mintegy 1,2 milliárd forintot követel a BKV-tól és a csatornázási művektől ingatlanhasználati díjként 1996-ig visszamenőleg, holott a társaságot csak 1998-ban jegyezték be. Ezt „váltaná ki” a főváros két, összesen ötszázmillió forintra becsült, Ráday utcai ingatlannal, amely a metróépítés után több ezer négyzetméteres beépíthetőséget jelent, szemben a papíron 526,5 milliót érő óbudai végállomással, amely viszont a hatályos övezeti besorolás alapján a jövőben is csak közlekedési célokra hasznosítható, másra nem.
György István azt már a közgyűlési szavazás előtt jelezte, tudomása van arról, hogy a Ráday utcai telkekre egy, az előterjesztésben meg sem említett cég 900 millió forintos ajánlatot tett. A napokban újabb botrányt kavart, hogy egy terézvárosi cég összességében több mint 1,2 milliárd forintos ajánlatot tett Demszky Gábornak a kelenföldi városközpont csaknem egy hektárnyi területének megvásárlására. A vevő a négyes metró épülő Tétényi úti megállója melletti ingatlanért nettó egymilliárd forintot kínál, valamint további 55 milliót az itt lévő könyvtár és művelődési központ felújításához, míg a kelenföldi piac működéséhez kétezer négyzetméternyi területet biztosítana. A cég a szerződéskötést követően nyolc napon belüli fizetési garanciát vállal, sőt tízszázaléknyi bánatpénzt kész azonnal letétbe helyezni. A hetekben a Magyar Ingatlanszövetség tiltakozott a kirívó értékaránytalanság és a piacellenes csere miatt: a szakemberek szerint is legalább a dupláját éri a kelenföldi terület a fővárosi önkormányzat által felbecsültnél. Demszky Gábor azonban a közgyűlési döntés felfüggesztése helyett két bizottságnak adta ki az ingatlanpanama-gyanús ügyet megvitatni, amelyről információnk szerint a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottság, illetve a jogi bizottság legkorábban augusztus közepén tárgyalhat.
Időközben Újbuda önkormányzatának Fidesz-frakciója azt kezdeményezte, hogy a kerület tegyen vételi ajánlatot a főváros által felbecsült 552,5 millió forint értékben a kelenföldi bevásárlóközpont fővárosi tulajdonú telkeire, mert mint Balás Piri László képviselő kifejtette: csak így lehetne meggátolni a csereszerződést és az önkormányzat érdeksérelmét. Egyben reményét fejezte ki, hogy a vételre, vagyis az így egyesítendő kerületi ingatlanokra vonatkozó előterjesztést a helyi szocialisták is támogatják Újbuda városfejlesztési céljai érdekében a jövő heti testületi ülésen.
A történetnek külön érdekessége volt a BKV számításokkal és adatokkal alá nem támasztott belső vizsgálata, amely szerint a Bogdáni úti végállomás esetleges áthelyezése nem megoldás, mert a fővárosnak ez túl költséges lenne, csaknem 1,7 milliárd forintos pluszkiadással járna. A közeli Auchan bevásárlóközpont parkolójának egy részén azonban ennek a pénznek a töredékéből kialakítható lenne az új végállomás, de a Főpolgármesteri Hivatal Hagyó Miklós által irányított városvezetési részlege komolyan sem vette ezt az alternatívát.
A Bogdáni úti buszvégállomást birtokló – Magyarországon egy Havanna lakótelepi lakásba bejegyzett – Estivo Kft.-nek két tulajdonosa van, a Negril Kft. és a GP Realestate nevű liechtensteini off-shore cég. Utóbbi hónapokkal ezelőtt két társaságban is érdekeltséget szerzett, de néhány hét alatt túl is adott azokon. Az egyik ilyen a Freedompalace Ingatlanforgalmazó Kft, a másik a Szemi-Ingatlan Kft. volt. A Szemi új tulajdonosa a Magyar Hírlap szerint egy bevásárlóközpont-hálózatot működtető svájci–francia cégcsoport, míg a Freedompalace-t Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, a GTC Magyarország Kft. vette meg. Külön pikantériája az ügynek, hogy mindaddig a szűk egy hónapig, amíg a Freedompalace a GP Realestate érdekeltségébe tartozott, az a Masszi Péter volt a cég ügyvezetője, aki a BKV vezérigazgató-helyettesével, Regőczi Miklóssal lakik egy házban a belvárosban. Regőczi az előző ciklusban Székesfehérváron volt MSZP-s önkormányzati képviselő, majd Antal Attila volt BKV-vezérrel érkezett a közlekedési társasághoz, s őt is az MSZP-s Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes jóváhagyásával nevezték ki.