Elhagyják a spekulánsok az olajpiacot

A világgazdaságnak globális energiahiánnyal kell szembenéznie 2012 után, mivel elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy olcsó energiához jusson – nyilatkozta a Gazprom orosz gázipari társaság vezetője a Reutersnak. Alekszej Miller azt jósolta, hogy a kőolaj hordójának ára akár 250 dollárra is emelkedhet, ám az utóbbi napokban jelentősen csökkent a fekete arany értéke: elemzők szerint a spekulatív tőke áramlik ki az olajpiacról.

Mivel a világ gazdaságának résztvevői túl keveset fordítottak új lelőhelyek feltárására, ezért elveszítették annak lehetőségét, hogy olcsó energiához jussanak – mondta a Reuters hírügynökségnek a napokban Alekszej Miller. Az orosz Gazprom gázipari társaság vezetője szerint emiatt 2012 után komoly energiahiány alakulhat ki. Ez a helyzet Miller szerint csak úgy lenne megoldható, ha a gáztermelő országok fokoznák együttműködésüket. A gázóriás irányítója ugyanakkor nem beszélt arról, hogy – az olajexportáló államokat tömörítő OPEC mintájára – egyfajta gázkartellt hozzanak létre. Az energiafogyasztó országoknak és a fűtőanyag termelőinek további, határon átnyúló vegyesvállalatokat kellene alapítaniuk: ez erősíthetné a globális energiabiztonságot – vélekedett az Európa gázszükségleteinek negyedét szállító orosz vállalat vezetője. Rámutatott: a fogyasztóknak el kell fogadniuk, hogy a jövőben az energiatermelő cégek nagyobb mértékben határozzák meg a piaci viszonyok alakulását.
Alekszej Miller a közelmúltban azt jósolta, hogy a kőolaj hordónkénti ára elérheti a 250 dollárt is, ám az utóbbi napok kereskedési adatai a Gazprom irányítójának prognózisával ellentétes változást mutatnak. Amíg másfél héttel ezelőtt 145 dollár körül mozgott a fekete arany értéke, addig tegnap délelőtt a tengerentúlon 124 dollárt kértek egy hordóért. Az olajár látványos csökkenésének okait ismertetve Szegner Balázs, az Equilor portfóliókezelője felelevenítette a korábbi drágulás folyamatát. A múlt nyár óta az ingatlanpiacokon és a pénzügyi szektorban egyre inkább megmutatkoztak a válság jelei, ezért a spekulatív tőke birtokosai biztonságosabb befektetési lehetőségeket kerestek. Ezzel egy időben – főként Kína és India energiafogyasztásának megugrása következtében – fokozódott a világgazdaság olajigénye, ám a kínálat nem tudta követni a változást. Emiatt nőni kezdett a kőolaj ára, s hirtelen nagy összegek jelentek meg az energiahordozók és az élelmiszerek piacán – emlékeztetett a szakember. Alapvetően tehát az olaj iránti kereslet élénkülése és a részvénypiacok gyengélkedése a legfőbb oka annak, hogy egy év alatt a kétszeresére emelkedett a fekete arany ára – mondta Szegner Balázs.
A bank- és ingatlanszektor válsága, valamint a magas üzemanyagárak visszavetették az olajfogyasztást, továbbá számos elemző a nemzeti gazdaságok fejlődésének lassulását jósolta. Ezek a fejlemények és az, hogy a múlt hét közepétől a részvénypiacok váratlanul erősödni kezdtek, a befektetők jelentős részét az olajpiac elhagyására sarkallhatta. Szegner Balázs szerint a fekete arany árának csökkenésében jelentős szerepet játszhatott, hogy a spekulánsok megkezdték a kőolajba fektetett tőkéjük kivonását, és pénzükön feltehetően részvényeket vásárolnak.
Arról, hogy az olaj ára meddig csökkenhet, eltérő elemzői vélemények láttak napvilágot. Egyesek szerint akár nyolcvan dollárra is eshet a nyersanyag ellenértéke, míg mások 100 dollár feletti árszintet tartanának reálisnak. Szegner Balázs úgy látja: az olaj ára hirtelen és túlzott mértékben emelkedett, ezért arra számít, az energiahordozó legalább 30-40 százalékot veszít majd értékéből. A szakember várakozásai szerint a közeljövőben a kőolaj ára 100 dollár környékén állapodhat meg, a hosszú távú változások azonban megjósolhatatlanok.
Az olaj árának mostani magas szintje számos folyamatot indíthat el – fogalmazott Szegner Balázs. A fekete arany drágulása növelheti az inflációt, és átalakíthatja az ipari termelést, valamint a fogyasztók vásárlási szokásait. A szakember elképzelhetőnek tartja, hogy mind több vállalkozás szentel majd fokozottabb figyelmet az alternatív energiaforrások hatékonyabb kiaknázásának, és növekedhet az ez irányú kutatásokra fordított összegek nagysága is.

Hatalmas olajmezők a sarkkörön. A Föld még feltáratlan gázkészleteinek közel harmadát, s mintegy 90 milliárd hordó olajat is rejtenek az Északi-sarkkör közelében lévő területek – állapították meg amerikai kutatók. A U. S. Geological Survey felmérése szerint ezek az energiaforrások jelenleg a kitermelhető nyersanyagkészletek 20 százalékát teszik ki. A Portfolio.hu által idézett tanulmány alapján az Északi-sarkkör a világ feltáratlan olajtartalékainak 13, földgáztartalékainak 30, míg cseppfolyósgáz-tartalékainak 20 százalékát adja. A fel nem tárt gáz- és olajkészletek 84 százaléka a tengerben található, de ennek egy része elég közel van szárazföldi területekhez, így nemzeti fennhatóság alá tartozhatnak. (MN)