Európai televíziózás határok nélkül

Az európai televíziós műsorszolgáltatók műsoridejük több mint 63 százalékában európai műveket sugároznak, a független készítésű európai művek részaránya pedig meghaladja a 36 százalékot – olvasható az Európai Bizottság most elfogadott jelentésében. Az arányok az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok esetében az általánosnál is  kedvezőbbek.

Az Európai Bizottság most nyolcadszorra elemzi az európai művek helyzetét segítő európai uniós szabályozás hatásosságát.
A határok nélküli televíziózásról szóló irányelv értelmében a tagállamok ugyanis kötelesek gondoskodni arról, hogy „ahol megvalósítható és megfelelő eszközök állnak rendelkezésükre”, a joghatásuk alá tartozó műsorszolgáltatók a műsoridejük több mint felét európai alkotásoknak tartsák fenn.
A kétévente közreadott jelentés az uniós tagállamoktól kapott adatok alapján azt veszi számba, hogy miként segíti Európában a „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelv az európai készítésű művek képernyőre kerülését.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tíz tagállam most először szerepel a jelentésben teljes körűen, és a dokumentum tanúsága szerint ezek az országok az európai tartalom képernyőre kerülése szempontjából semmivel sem maradnak el a tizenöt „régi” tagállamtól, sőt több vonatkozásban is kedvezőbb a kép ezekben az országokban, mint a többiben. „A ma közreadott adatok jól érzékeltetik az európai uniós audiovizuális ágazat életképességét, és egyúttal azt is szemléltetik, hogy minden uniós tagállam – legyen új vagy régi – egyformán törekszik a kulturális sokszínűség fenntartására” – hangsúlyozta Viviane Reding, az Európai Bizottság információs társadalomért és médiaügyért felelős tagja. Mint elmondta, az úgynevezett határok nélküli televíziózásról szóló irányelvvel az Európai Unió és a tagállamok tanúbizonyságot tesznek a kulturális sokszínűség ügye melletti elkötelezettségükről, és továbbra is hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai tévécsatornákon jelentős mennyiségben legyenek láthatók Európában készülő mű-sorok.
A közreadott számadatok a „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelv hatását érzékeltetik. Ezeket a rendelkezéseket, amelyek az európai művek, köztük kiemelt helyen a műsorszolgáltatótól független európai gyártók által készített művek képernyőre kerülését hivatottak segíteni, az Európai Bizottság 1989-ben javasolta annak érdekében, hogy a nagyobb választék révén mind a televíziónézők, mind pedig az európai alkotások nagyobb nézőközönsége révén a műsorszolgáltatók és a műsorkészítők hasznát lássák az egységes piacnak.
Magyarországgal kapcsolatban 2005-ös, illetve 2006-os adatokat közöl a jelentés, amely szerint mindkét évben jelentősen meghaladta az európai gyártású alkotások aránya a nagy átlagot, ráadásul a tendencia az arányok további pozitív változására utal. Míg ugyanis az európai munkák aránya 2005-ben 72 százalék volt a következő évben ez az arány 77 százalékra növekedett, előbbi esetben kilenc, utóbbiban tizennégy százalék a különbség az európai uniós átlaghoz képest.