Feszült diplomácia

Heves vita bontakozott ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén, amelyen a tagok megvitatták a kaukázusi fejleményeket. Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ülésen elmondta, hogy orosz kollégája, Vitalij Csurkin korábban idézte külügyminiszterének, Szergej Lavrovnak azt a mondatát, amelyet Condoleezza Rice amerikai külügyminiszternek mondott, és amely szerint Mihail Szaakasvili grúz elnöknek „távoznia kell”. „Ez teljesen elfogadhatatlan, és túlmegy minden határon” – jelentette ki Khalilzad. Csurkin viszont amerikai kollégája vádjait nevezte elfogadhatatlannak, „főleg egy olyan ország képviselője szájából, amelynek ismerjük iraki, afganisztáni és szerbiai ténykedéseit”. Lavrov kijelentette: ő csak annyit mondott Rice-nak, hogy „Oroszország nem tekintheti partnernek azt az embert, aki parancsot adott háborús bűnök elkövetésére, amelyek következtében több ezer orosz állampolgár vesztette életét”. Ettől függetlenül leszögezte, amennyiben Tbiliszi aláírja az erőszaktól való tartózkodást megerősítő megállapodást, a béke helyreáll, függetlenül Szaakasvili sorsától.
A washingtoni Fehér Ház figyelmeztette Oroszországot, hogy állítsa le Grúzia elleni támadásait, különben jelentős és tartós károkat szenvednek az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai.
Grúzia egyébként Washingtont kérte fel a viszályban való közvetítésre. George Bush amerikai elnök szerint a Grúzia elleni támadások a válság „veszélyes kiszélesedését” jelentik, egy amerikai illetékes pedig bírálta Moszkvát a szerinte aránytalanul nagy erő bevetése miatt. Bush telefonon tárgyalt Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel is. XVI. Benedek pápa a harcok azonnali befejezésére szólított fel.