Font: Tudatos kormányzati szabotázs

Csak a jéghegy csúcsa, ami eddig napvilágra került – állapította meg az agrártárca számára kilátásba helyezett kilencmilliárd forintos uniós bírsággal kapcsolatban tegnapi tájékoztatóján az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Font Sándor közölte: az ügyben jövő hétre összehívja a mezőgazdasági bizottság rendkívüli ülését, ahol reményei szerint a földművelésügyi minisztérium vezetői is érdemi tájékoztatást adnak majd az uniós agrárpénzek lehívásának alapjául szolgáló hazai parcella-nyilvántartás körüli gondokkal kapcsolatban.
Mint lapunk megírta, közel tizenötezer gazdálkodó kap a következő napokban levelet az agrártárcához tartozó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól, amelyben adategyeztetésre szólítják fel a termelőket az úgynevezett parcellaazonosító rendszerrel kapcsolatban. A probléma gyökere az, hogy az agrártárca elmulasztotta a légi felvételekre alapuló rendszer frissítését, emiatt a gazdálkodók a 2005-ös uniós agrártámogatásokat a 2000-es felvételek alapján igényelték. Font Sándor szerint a kormányzat most a gazdálkodókkal kívánja megfizettetni a mulasztás árát és azt a bírságot, amit Brüsszel kivet ránk. Az adategyeztetések után ugyanis fizetniük kell azoknak a termelőknek, akiknél eltérést tapasztalnak a 2005-ben készített új felvételek és a 2000-es állapotok között. Támogatások visszakérése és bírság is várható, miközben a hiba egyértelműen a szaktárcának köszönhető. Belső utasítás van arra – szögezte le Font Sándor –, hogy a termelők fellebbezéseit el kell utasítani. Az a gazdálkodó, aki ezután bírósághoz fordul, évekre kizárja magát a pályázati lehetőségekből.
Az eljárás gonoszsága ebben érhető tetten – szögezte le a politikus, illetve abban, hogy a mulasztás oka egy tudatos kormányzati szabotálásnak is tulajdonítható. Az úgynevezett osztatlan közös földtulajdonok körüli problémákról van szó, amelyek szétmérését ugyan elindította az Orbán-kabinet, ugyanakkor a Medgyessy-kormány leállította a folyamatot. A 2005-ös gazdatüntetések után az agrártárca vállalta: 1,5 milliárd forintot költenek az osztatlan földeken az egyes tulajdonosokra jutó parcellák kimérésére, ám ebből szinte semmi sem valósult meg. Brüsszel azt is kifogásolja, hogy a másfél-kétmillió hektáron jellemző osztatlan birtokoknál nem tudható pontosan, hogy melyik földrészlet melyik tulajdonos kezében van, s így kérdéses, hogy ki milyen alapon veszi fel az uniós támogatást. Az osztatlan birtokok bérlői jellemzően a volt téeszek, illetve azokból alakult gazdasági társaságok, érdekükben szabotálta az ügy megoldását és juttatta a bírság szélére az országot Font Sándor szerint az agrártárca.