Füst és sötétség a floridai partokon

Floridát a természet úgy alakította ki, hogy ezen a helyen mindenki megtalálja azt, amire vágyik. A paletta a déli rész trópusi, korallzátonyokkal körülvett szigeteitől kezdve egészen az észak-floridai csendes erdőségekig terjed. Utazásom fókusza a keleti parton Palm Beach volt, annak is inkább a szupergazdag enklávétól elütő, nyugati része – valaha ez a környék a Beatlesnek is kedvenc lakóhelye volt.

Floridában nem kell kidugnod az orrodat reggel az ablakon, és nem kell meggyőződnöd arról, hogy süt-e a nap, mert a földnek ezen a pontján éppen az lenne a furcsa, ha szürke égbolt fogadna. Az eső ellátogat néha a földjére, a partjaira, de amilyen gyorsan érkezik, olyan gyorsan távozik is. Hoszszabb időt nem tölthet a nap birodalmában. Ha mégis maradni szeretne, elűzik a fénysugarak.

Füst
Fentiek miatt volt megdöbbentő, hogy amikor egy szombati napon, a kora reggeli órákban úszni indultam a West Palm Beach-i golfparadicsom medencéinek egyikébe, lakóhelyem mellett olyan szürkeség fogadott, aminőt nem tapasztalok idehaza, nehéz téli napjaink idején sem. Mintha a nap sugarait béklyóba zárta volna Argész, a küklopsz. A máskor oly kristálytiszta, harmatos reggel helyett a homály redői úsztak a levegőben, a pálmafák levelének zöldje fakó színt öltött. A medencét körülvevő nádasban elrejtőzött a teknős, és hasztalan igyekeztem előcsalogatni, az ételmorzsákra most nem volt kíváncsi. Mi történhetett?
Visszamentem barátaim házába, ahonnan kijöttem. Vendéglátóim már a televízió előtt ültek, és a hírekből értesültek arról, hogy a Florida keleti és nyugati partját öszszekötő útvonal mellett található Okeechobee-tó délnyugati oldalán keletkezett tűz füstjét a szél az Atlanti-óceán felé sodorta, és ez a füst okozta a szürkeséget, a sötétséget. A televízió bemondója azt ajánlotta a futóknak, hogy kicsit később kezdjék el tréningjeiket. A magyar média nemegyszer tudósít a kaliforniai erdőtüzekről. Mi itthon látszólag egykedvűen szemléljük a tűzoltók harcát az elemekkel. Most, hogy átéltem a West Palm Beachtől körülbelül száz kilométerre keletkezett tűz füstbombáit, arra gondolok: mi is a civilizáció? Többek között erdő- és népirtás. De hozzáteszem: az ember jó, csak a környezete fertőzött.

Felhők
A barátaim elmondták: amikor néhány éve Palm Beach Gardensbe költöztek, ami 107 kilométerre van Miamitól, napokig csak az égre néztek, mert a felhők olyan különleges alakzatokat öltöttek, amilyet nem lehet látni talán sehol. Nosza hát, kifeküdtem én is a napra, és elkezdtem bámulni a felhőket, mint afféle gyerek, akitől az édesanyja azt kérdezi: édes fiacskám, mire emlékeztetnek az égi zarándokok? Mondhatnám azt is, fantáziajátékba kezdtem, és sokáig nem tudtam levenni a szemem róluk.
Hát persze hogy volt farkán álló bárány, feje alatt a napkoronggal; farkas, amint üldözi a bárányt, vágtató szélparipa, egy csorda szarvasmarha, és természetesen az oroszlánkirály; „Hogy jobb legyen a kormány, / morált kíván tanulni az Oroszlán” – áll La Fontaine meséjében. Máskor meg mintha anyánk felvert tejszínhabját látnánk az égen, gyerekkori varázslat; tájkép csata előtt, tájkép csata után; Pisti a vérzivatarban; falu templomtoronnyal és fákkal; minden és semmi, ahogy keletkezik valami, és ahogy szertefoszlik. Kiolvastam a felhőket. Különös érzés volt ilyen hosszan az eget kémlelni. És a létezés hierarchiájában összezsugorodni.

Tanulság
A floridai autópályákon az idén leegyszerűsítették az útdíjfizetést. Amikor az autós áthalad a kapukon, megszólal a kocsi szélvédőjére erősített kis csip, amely jelzi, hogy rögzítették az áthaladást. Hónap végén pedig megérkezik a számla. Nem kell a zsebében kotorásznia a vezetőnek, nem kell a benzinkutaknál sorba állnia, vagy az interneten megvásárolnia a matricát. És nem is ellenőrzik az embert, mint például a Balaton északi partján, az M7-es leágazásánál, hogy megfizette-e az úthasználati díjat.
De van egy másik dolog is, ami felkeltette a figyelmemet. A négy-öt sávos autópályák legbelső sávját a legforgalmasabb időszakokban csak azok az autósok vehetik igénybe, akik legalább még egy személyt szállítanak. Így kívánják előnyben részesíteni azokat, akik esetleg a szomszédjukat, a barátjukat vagy a családtagjukat is beültetik az autóba. A leleményes amerikaiak azonban már-már a magyarokat megszégyenítő ötletekkel állnak elő. Egy középkorú hölgy például beültetett maga mellé egy bábut, szépen felöltöztette, sapkát tett a fejére, szemüveget az orrára. Egy idő után mégis lefülelték és megbüntették.
Másik esetben egy áldott állapotban lévő asszony vezette a legbelső sávban a kocsiját. Amikor a rendőrök megállították, az aszszony a pocakjára mutatott és a világ legtermészetesebb hangján közölte, hogy márpedig ők ketten vannak. – Ha moziba mész, a gyereknek is veszel jegyet? – kérdezte a rendőr, a büntetést ő sem kerülhette el.
Maradt az élet ócska hamis pénze, amellyel oly gavallérosan fizet: a tanulság.