Hivatkozási alap a koszovói precedens

Hosszú távú politikai válság alakulhat ki Dél-Oszétia miatt a Kaukázusban – állítja Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint a múlt hét csütörtökön kezdődött, nyílt fegyveres konfliktussá alakult összecsapás hátterében az idén februári koszovói események állhatnak.

Oroszország azzal, hogy beavatkozott az eseményekbe, de facto jelezte, ha egy korábban Szerbiához tartozó régió egyoldalúan kikiálthatta függetlenségét, akkor miért ne tehetné meg ugyanezt egy hasonló kondíciókkal rendelkező, tizenegy éve orosz békefenntartók által biztosított territórium esetében is, amely Koszovó elszakadását követően többször is kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), ismerje el önálló államiságát. Ezt nyomatékosítva Moszkva hihetetlen katonai erőket – 240 harckocsit, 450 tüzérségi eszközt, 20 bombázót, 80 helikoptert és 264 repülőgépet – összpontosított a mindössze négyezer négyzetkilométernyi Dél-Oszétia „baráti védelmére”, így az orosz katonai fölény nem volt kérdéses.
Mihail Szaakasvili grúz államfő minden bizonnyal az Egyesült Államok közvetlen segítségében bízott, ám elszámította magát, mert Tbiliszi hiába került a NATO előszobájába, az április eleji bukaresti csúcson végül elbukott George Bush amerikai elnök lobbija, így Grúzia – mivel nem került be a NATO-ba – nem számolhatott az észak-atlanti szövetség V. cikkelyével, és nem kérhette a NATO-erők segítségét. „A támadás tehát katonailag elhamarkodott volt” – véli Nógrádi, aki szerint Szaakasvili ezzel csak annyit ért el, hogy a grúz ellenzék rövid távon „leszálljon róla”. A konfliktussal ugyanakkor Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Vlagyimir Putyin kormányfő is megerősíthette pozícióit Oroszországon belül.
A fegyveres beavatkozással, amely az orosz fölény miatt katonai szempontból már tegnap a grúz csapatok Dél-Oszétiából történő kivonásával zárult, Moszkva nem Grúzia teljes megsemmisítésére, hanem Tbiliszi Dél-Oszétiából történő visszavonulására törekedett. Igaz, egyes grúz célpontok bombázásával – például az egyetlen grúz katonai kikötő, Poti megsemmisítésével vagy a 130 amerikai katonai tanácsadónak állomásul szolgáló Vaziani bázis lövetésével – az oroszok jelezték, Grúziának – akárcsak Szerbiának Koszovó ügyében – nincs joga beleszólnia Dél-Oszétia belügyeibe, valamint megakadályozták további fegyverek szállítását Grúziába. A konfliktus következményeiről szólva Nógrádi elmondta: nem valószínű, hogy a dél-oszét harcok átterjednének a környező térségre, a grúz katonai erőfitogtatás miatt viszont az orosz–
amerikai viszony romolhat.