Káosz és átláthatatlanság uralta a minisztériumok költekezését a 2005 és 2007 közötti időszakban – derül ki az Állami Számvevőszék legfrissebb, tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből, amely az úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzatokra szánt közpénzek sorsát vizsgálta. A dokumentum csaknem ugyanazokat a kritikákat tartalmazza, amikre a számvevők már a korábbi években is felhívták a kormány, illetve a pénzügyminiszter figyelmét, ám úgy tűnik, hiába. Az átláthatóság és elszámoltathatóság kérdésében ugyanis nemhogy előrelépés nem történt az elmúlt időszakban, de a helyzet éppenséggel tovább romlott. Mint azt az ÁSZ megállapítja: komoly gondjaik akadtak a minisztériumok részéről összeállított beszámolók hitelességével kapcsolatban, miközben egyre kevesebb megbízható, valós képet mutató dokumentummal találkoztak.
Figyelemre méltó, hogy több tárca csak késedelmesen vagy pontatlanul tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Olyan állami szerv is akadt, amelyik feldolgozhatatlan kimutatást küldött el, a „legrenitensebb” tárca pedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) volt: ők egyáltalán nem adtak le adatokat a kezelő szervekre és az ellenőrzésekre vonatkozóan. A mostani mulasztás egyébként nem jelent újdonságot, hiszen a GKM eljárásával a számvevőknek már korábban is meggyűlt a bajuk.
Probléma azonban nem csak a gazdasági tárcánál akadt. A kincstári adatokon alapuló ÁSZ-jelentés lesújtó következtetéseket tartalmaz. Az utóbbi években például általános jelenséggé vált, hogy miközben a minisztériumok egyre több pénzt költöttek el, a közpénzek felhasználására vonatkozó ellenőrzések száma egyre csökkent.
*
Gyakorta előfordult, hogy a felügyeleti szervek be sem tervezték ezt, illetve a tervezett ellenőrzéseket nem hajtották végre – állapították meg a számvevők, akik az intézkedési terveket és az utóellenőrzéseket is hiányolták. Általános problémának számított az is, hogy az általános célokhoz nem rendelték hozzá az elvárt eredményeket, és nem álltak rendelkezésre azok az információk és mérőszámok sem, amelyek alapján egyáltalán meg lehetett volna állapítani, hasznosan költötték-e el a tárcák az adófizetők pénzét. Növelte a káoszt a számvevők szerint ezenkívül az is, hogy bizonyos feladatokat egyszerre több szerv párhuzamosan végzett, a területeket pedig gyakran átcsoportosították.
A büdzsé átláthatatlanságát Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a köztévé tegnapi műsorában az „itt a piros, hol a piros” nevű, átverésre alapuló szerencsejátékhoz hasonlította, abban az értelemben, hogy az állampolgár már nem képes követni a közpénzek sorsát és mozgását. Különösen jellemző volt ez az átláthatatlanság a jelentés szerint az állami támogatásokra. A számvevők – számos korábbi jelentésükhöz hasonlóan – most is arra hívták fel a figyelmet, hogy a támogatások odaítélésénél nem állt rendelkezésre egységes szemponrendszer, a folyósításokat pedig nem ellenőrizték megfelelően. A pályázat útján elnyerhető támogatásoknál szintén számos visszásságra bukkant az ÁSZ, amely ismét úgy ítélte meg, hogy a döntéseknél távolról sem volt biztosítva az esélyegyenlőség.
Beelőzne a Fidesz. Már október 1-jétől el kell törölni a társaságok szolidaritási adóját – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője. A honatya arra kérte az SZDSZ-t, ne foglalkozzon a szocialisták elképzeléseivel, hanem fogjon össze a Fidesszel, s az MDF-fel együtt szeptemberben szavazzák meg a hazai vállalkozásokat sújtó közteher megszüntetését. Az elsősorban a multinacionális vállalatoknak is kedvező lépés szorgalmazása mellett Tállai beszélt az öröklési illeték – köznapi nevén a haláladó – eltörlésének szükségességéről is. A Fidesz politikusa kijelentette továbbá: hazánkban jelenleg sem az általános forgalmi adót (áfa), sem más közterhet nem szabad felemelni, éppen ezért az ellenzéki párt szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány az élelmiszerek áfájának csökkentését más termékek adójának növeléséből kívánja fedezni. Tállai András szólt még a pénzügyminiszter minapi kijelentéséről, miszerint a járulékok csökkentéséből származó többletbevételt a hazai cégek zsebre tennék, és nem emelkedne a foglalkoztatottság. A képviselő emlékeztetett: a Fidesz kormányzásának idején mérsékelték a járulékokat, aminek hatására 200 ezerrel nőtt az alkalmazottak száma. Az MDF közleményben üdvözölte Tállai András bejelentését, a kormányszóvivő pedig azt erősítette meg, hogy a kormánynak nincs adójavaslata. (J. T.)
Útinform
Több autópályán torlódás, Békéscsabán kamion gyulladt ki egy balesetben
