Kényszerfrigyek kora

A hitelválság és a lelassuló gazdasági növekedés furcsa szövetségeket hozott létre: a pénzszűke és a tőzsdei kilengések miatt ugyan alábbhagyott a kockázatos cégfelvásárlási láz, ezzel párhuzamosan viszont előtérbe került az egymással versenyben álló vállalatbirodalmak kényszerű együttműködése.

Halálos ellenségek borulnak egymás keblére, miközben a mellettük lévő laptop monitorja ingadozó részvényárfolyamokat mutat, a falon függő dollár képe megremeg, és a sötét ablakon betekint a tőzsdei pangást szimbolizáló medve. A hitelválság egyéves évfordulóján a pénzszűke miatt egyre alacsonyabb profitot bezsebelő, minden centen takarékoskodni kénytelen rivális mamutcégek vezetői hirtelen megvilágosodtak, és a piacért folytatott küzdelemben egymás segítségét kérik – jellemzi a különös házasságokat az Economist, amely elemzésében a helyben járó gazdaság kihívásaira adott válaszokat boncolgatja. Az Egyesült Államokból kiindult másodrendű jelzálogpiaci válság nyomán kialakult bizonytalan pénzpiaci légkör még a legerősebbnek hitt vállalatokat is együttműködésre sarkallja, kezdve a légitársaságoktól az autógyártókon és a gyorsposta-szolgáltatókon át egészen az újságkiadásig.
Az Air France és a KLM egyesülésének mintájára most a British Airways egyesül a spanyol Ibériával, így Európában a harmadik legnagyobb légitársaság megalakulása várható. Csökkenhet a munkabérköltség, a leszállóhelyekért fizetett díj, közös lehet a jegykiadás is, a járatmegosztás okozta előnyökről már nem is szólva.
A riválisok összefogására az autóiparban is jó néhány új példát találhatunk: a Minit gyártó BMW és a kisautók piacán szintén helyet kérő Alfa Romeo MiTo például közös alkatrészgyártást tervez gazdaságossági megfontolásokból. A Yahoo! legnagyobb ellenfelének, a Google-nak tesz hirdetés-kiszervezési ajánlatot, a UPS gyorsposta-szolgáltató pedig a DHL-lel köt jövőre légifuvarozási egyezséget. Esetükben nehéz szétválasztani, meddig is tart a közösködés, és honnan indul a kemény versengés az ügyfelekért, bár mindkét fél állítja, hogy a csomagok összegyűjtése és kézbesítése továbbra is külön-külön történik.
A szűkösebb idők kiváltotta megszelídülés legszebb példáját azonban az évtizedek óta kutya-macska viszonyban álló New York Post és a Daily News újsütetű barátsága mutatja. A Murdoch érdekeltségébe tartozó Post és a laptársát szinte naponta gyalázó Daily News eddig késhegyig menő harcot vívtak, hogy egymást lejárassák, és piacvezetők lehessenek, most azonban a lapterjesztésben egyesítenék erőiket. Az ellenséggel azért érdemes összefogni, mert a laphirdetések száma megcsappant, terjednek az internetes újságok, és lassul az amerikai gazdaság, vagyis a konkurensek azonos problémákkal küzdenek.
A részleges fúziók kora jöhet el, mivel alábbhagyott a korábban nagyon is népszerű, ám roppant kockázatos cégfelvásárlási láz. Átmenetileg ugyanis mattot adott a spekulatív célú kivásárlásoknak a hitel- és tőzsdeválság: a bajban lévő cégek megvásárlására, feljavítására, majd továbbértékesítésére szakosodott kockázatitőke-befektetési társaságok a tőzsdei árfolyamok sűrű ingadozásai miatt nehezen tudják reálisan felmérni egy-egy felvásárolandó vállalat értékét. A mostani kényszerházasságok ezzel szemben biztos költséglefaragást garantálnak, meghagyva a konkurens cégek önállóságát. Az Economist szójátéka szerint az új jelenség neve „coompetition”, amely a verseny (competition) és az együttműködés (cooperation) szavak diszkrét egyvelege.