Kormányötletek a foglalkoztatásra

Nyolcszázezer embert, az ország lakosságának nyolc százalékát szeretné munkára fogni a Gyurcsány-kormány, mivel álláspontja szerint a jelenleg inaktívak közül számos anya, nyugdíjas, álláskereső és tanuló tudna dolgozni, mégsem teszi. A foglalkoztatás ösztönzésére képzéseket indítanának, illetve szigorítanák a család-támogatási szabályokat.

Kidolgozott javaslatokkal készül a Gyurcsány-kormány őszre a családtámogatási, a segélyezési és a szülői szabadságok rendszerének átalakításával kapcsolatban. Egyelőre azonban ötletelés zajlik, hiányoznak a konkrétumok a társadalmi vitára bocsátott „dokumentumból”. Alapérték a munka – ezen társadalompolitikai megközelítést javasolja a szaktárca a szociális támogatási rendszer átalakításáról szóló társadalmi vitaanyagban, amelyben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium elismeri: a hazai álláskeresési és a szociális támogatási rendszer nem ösztönöz a munkavállalásra. Ezért a kormány célja az Út a munkába program zászlaja alatt több mint nyolcszázezer munkavállalói korú, de jelenleg inaktív ember foglalkoztatásának elősegítése. A munkaerő-tartalékot, az ország lakosságának nyolc százalékát a minisztérium a nyilvántartott álláskeresők, az anyák és a korhatár alatti vagy indokolatlanul rokkanttá vált nyugdíjasok körében keresi.
A foglalkoztatás ösztönzése képzésekben és a rendszer szigorításában válhat gyakorlattá. A kormányprogram részeként megvalósuló képzésekbe 134 ezer főt, a rendszeres szociális segélyezettek köréből 15-20 ezer főt tudnak majd bevonni. A közcélú munkával összesen nyolcvanezer ember köthető le a tervek szerint, de a közfoglalkoztatások megszervezésében a felelősség az önkormányzatoké lenne.
A szociális tárca másik, a szülői szabadságok rendszerének átalakításáról szóló javaslata a főállású anyaság főállású szülőségre változtatását (az apák is kaphatnának támogatást), illetve a gyed összege felső határának eltörlését tartalmazza. A minisztérium nők és férfiak társadalmi egyenlősége osztályának egy munkacsoportja szakértői anyagában azokból a megállapításokból indul ki, hogy Magyarország költ a legtöbbet a kisgyermekes szülők otthonlétét támogató rendszerre, és az anyák foglalkoztatási szintje nálunk a legalacsonyabb Európában. A munkacsoport szerint Magyarországon jelen pillanatban a gyermekek után járó juttatások rendszere egyfajta szent tehénként tűnik fel, és a társadalom annak ellenére ragaszkodik a megszokott struktúrához, hogy a rendszer előnytelen és anomáliákkal tűzdelt.
– Bár a kormány azt kommunikálja, nem nyúltak hozzá az anyasági támogatásokhoz, a jelenleg társadalmi vitára bedobott elképzelés, miszerint átalakítanák a családtámogatási rendszert, azon belül az anyasági támogatások egy részét, hasonlóságot mutat az MSZP korábbi gyakorlatával – mondta lapunknak Soltész Miklós. A Fidesz–KDNP népjóléti kabinetjének vezetője szerint a kommunikáció szintjén elhangzik, hogy nem nyúl hozzá a kormány a családi pótlékhoz, a gyeshez, a gyedhez, majd törvénymódosításokkal áll elő.
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter már többször leszögezte, a családi pótlék korlátozását nem tartja megoldásnak, ugyanakkor új eszközt vezetne be, ha a család – mint fogalmazott – nem működik megfelelően. Ebben az esetben ugyanis, a tárca vezetője szerint, a családi pótlék egy időre természetbeni juttatássá alakulna, és fontosnak nevezte azt is, hogy a gyerekek óvodába, iskolába járjanak. Ez utóbbi céllal kapcsolatban említésre méltó az a tavalyi évről szóló kimutatás, miszerint összesen 1220 iskolát és óvodát szüntettek meg az országban.