Korszerűtlen a tűzszerészek felszerelése

Az elektronikai hadviselési képességek lezüllesztése, jelenlegi gyengesége vagy hiánya bennfentesek szerint úgy közvetlenül, mint közvetve hozzájárult az elmúlt hónapban elszenvedett afganisztáni veszteségekhez.

Információink szerint az első tűzszerész elleni támadáshoz bizonyítottan használt rádió-távirányítású, rögtönzött robbanószerkezet (amerikai terminológia szerint RCIED) működésének nagyobb eséllyel elejét vehették volna, amennyiben a csapatok nem statikus, hanem úgynevezett intelligens rádiózavarást alkalmaznak, azaz ha lett volna erre alkalmas berendezésük. A szövetségi (meg nem erősített hírek szerint amerikai) forrásból származó, adományként kapott adóik azonban messze nem a legkorszerűbb technológiát képviselik, amire pedig szükség lenne – a sztereotípiák ellenére – rendkívül találékonynak bizonyuló afgán ellenálló csoportokkal szemben.
*
Nyilvános kiadványokban is olvasható, hogy amennyiben egy merénylet alkalmával használt rádió-távvezérlő nem működött, azonnal más megoldást kerestek, kapunyitók, gyermekjátékok és a legkülönbözőbb, kereskedelmi forgalomban beszerezhető adó-vevők széles skáláját kipróbálva a pokolgépek felrobbantására.
Amint a rögtönzött szó is utal rá, kis túlzással, nincs két ugyanolyan RCIED, így az ezek működését leblokkoló zavaróknak is képeseknek kell lenniük idomulni minden új helyzethez. Ezért is nevezik ezt a technológiát intelligensnek, szemben a statikus módszerekkel, amelyek mindig ugyanazt az esetet veszik alapul – magyarázzák a kérdésben járatos szakemberek.
Az afganisztáni hadszíntér kihívásainak megfelelő önvédelmi berendezések hiánya annál is inkább érthetetlen, mert Magyarországon a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával jelenleg keresnek megoldást erre a problémára. A Jedlik Ányos program keretében zajló Interjam fejlesztési projektben a Műegyetem széles sávú és villamosságtan tanszéke, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elektronikai hadviselés tanszéke, a HM Elektronikai Igazgatósága, valamint a Sagax Kft. állt össze, hogy a magyar tudásbázist ötvözze a kereskedelmi forgalomban kapható korszerű alkatrészek nyújtotta lehetőségekkel. Mint azt a százmillió forintos nagyságrendű projekt vezetője, Eged Bertalan lapunknak elmondta, az úgynevezett szoftverrádió-technológiával ma már lehetséges olyan berendezések létrehozása, amelyek a rendelkezésre álló rendkívül rövid idő alatt képesek reagálni a robbantást indító jelre, és megakadályozni, hogy az beindítsa a pokolgépet. Bár a területen külföldi referenciákkal is rendelkező kft. által vezetett fejlesztés egy része elkészült, a haladást nem könnyítik meg a finanszírozás nehézkes mechanizmusai, a felmerülő bürokratikus akadályok, illetve a kormányzati átalakításból fakadó problémák. A célul kitűzött integrált elektronikai hadviselési rendszer egyes részegységei az idén ősszel prototípus-stádiumba kerülnek, és a fejlesztő csapat szeretné, ha munkájukkal mihamarabb hozzájárulhatna a magyar katonák biztonságához – mondta a projektvezető.

Eltűnt iparág. Orion, Videoton, Mechanikai Laboratórium, Távközlési Kutatóintézet, Híradástechnikai Vállalat, Budapesti Híradástechnikai Gyár, Finommechanika Vállalat és Labor MIM. Ezek a sokak számára máig ismerősen csengő cégnevek testesítették meg egykor a magyar védelmi elektronikai ipart, amely fénykorában, az akkori lehetőségek szabta kereteken belül jelentős sikereket könyvelhetett el nemcsak itthon, hanem szerte a világon. A rendszerváltást követően velük együtt egy olyan nemzeti iparág és kultúra szállt sírba – kusza privatizációs ügyletektől és hazai döntéshozói érdektelenségtől kísérve –, amelynek hiánya ma érzékenyen érinti az aszimmetrikus hadviselés körülményei között tevékenykedő, expedíciós feladatokat ellátó Magyar Honvédséget.