Lendületbe jött az albérletvadászat

A felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárainak július végi kihirdetése hagyományosan startpisztolyként szolgál a felvételt nyert diákok albérlet-keresési rohamához. Az Otthon Centrum felmérése szerint az ország összes nagyvárosában lendületbe jött a piac, de érezhetően megnövekedett a kereslet az eladásra kínált lakások iránt is. Aki teheti, befektet, nem szórja a pénzt albérletre.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével megélénkül az albérletpiac is, ám a tehetősebb családok továbbra is inkább lakásvásárláson gondolkodnak, hogy az egyik szoba kiadásából fedezzék a felvett hitel törlesztőrészletét vagy annak egy részét. Az Otthon Centrum (OC) ingatlanforgalmazó társaság a ponthatárok kihirdetése utánra időzítette albérletpiaci felmérését, amelyet az ország felsőoktatási központjaiban végzett. Eszerint Debrecenben a kereslet típusfüggetlen. Lakásválasztásnál az ár és az egyetem közelsége a meghatározó, illetve egyre fontosabb szempont az egyedi fűtés. Egyaránt kereslet van a kisebb, gázfűtéses téglalakásokra, valamint a többszobás panelekre is. Ez utóbbi olcsóbb, és több együtt költöző diák esetében – ami egyre jellemzőbb – a drágább távfűtés is megoszlik. A városban egy tégla garzonlakás havi bérleti díja 35 ezer forint körül alakul (a panelé kicsivel kevesebb), míg a kétszobás esetén 50-60 ezer forinttal kell kalkulálni. Az egyetem közelsége a bérleti díjban nem, legfeljebb a könnyebb kiadhatóságban mutatkozik meg. Emellett a bútorozottság és a lakás állapota fontos tényező.
A kutatás szerint Szegeden már júliusban elkezdik a lakáskeresést azok, akik bérlet helyett vennének. Nemcsak itt, hanem országszerte terjed az a megoldás, hogy az első évben albérletbe költözik a diák, a második évtől azonban – amikor már biztos, hogy még évekig a tanintézményben marad – szülői segítséggel lakást vesznek. Ezt a hátralévő években szívesen megosztják diáktársaikkal, így csökkentve a havi fenntartási költségeket, s többnyire fedezve a hiteltörlesztés költségét is. Az alföldi egyetemi városban sok külföldi is tanul, akik ugyancsak inkább lakást vesznek. Az olcsóbb panellakások kedveltek (bár távol vannak az egyetemtől), hiszen a lakótelepeken jó a tömegközlekedés, és általában az infrastrukturális ellátottság is. Egyetemhez közeli téglalakás havi 50–120 ezer forintért bérelhető, míg távolabb 30–80 ezer forintra csökken a díj. Egy panelszoba pedig akár már 12 ezer forint plusz rezsitől megkapható.
Az ország másik felében, Győrött is egyre gyakoribb a lakásvásárlás a bérlés helyett. Többnyire az egyetemhez közeli, téglaépítésű garzonokat keresik. Bár ez drágább városrésznek számít, az itt megvásárolt ingatlan jó befektetés marad hosszú távon. Bérletre távolabbi, olcsóbb, 35–50 négyzetméteres lakások (garzontól kétszobásig) a keresettek, akár tégla-, akár panelépületben. A főbérlős ingatlan az országos helyzetnek megfelelően itt is csak végső esetben merül fel lehetőségként. Egyetemhez közeli téglalakásnál havi 1000 Ft/négyzetméter díjjal lehet kalkulálni (rezsi nélkül), míg a másik végletet az egyetemtől távolabbi panelek jelentik, kb. 20 százalékkal olcsóbban. Sopronban ennél nagyobb bérletidíj-különbség tapasztalható. Itt a kis téglagarzonok fajlagos ára átlagosan ezer forintnál több, a kevésbé keresett paneleké viszont 700 forintról indul.
Veszprémben és Kecskeméten is jellemzőbb, hogy több diák bérel együtt lakást. Az alföldi városban – mutat rá az OC felmérése – 50 és 70 négyzetméter közötti ingatlanokat keresnek, míg Veszprémben a kisebb, másfél-két szobás lakás a favorit. A bérleti díjak Veszprémben magasabbak: egy egyetemhez közeli téglalakásért tipikusan 40–60 ezer forintot kérnek el havonta, távolabbi panel- garzon azonban már 20 ezer forintért is bérelhető.
Pécsett az Egyetemváros, az Uránváros és a belváros a legkeresettebb városrész az egyetemisták körében. A fő szempont a tanintézet közelsége. A 40-60 négyzetméter, másfél- két és fél szoba a keresett intervallum. Az albérleti árak általában nem függnek a lakástípustól. 30 ezer forintról indul egy garzonlakás bérleti díja, ami 2-3 szobás, külföldiek körében is kedvelt belvárosi téglalakás esetében 70 ezer forintig is felszökhet.
A felmérést készítő Otthon Centrum szerint bár az albérleti piac nálunk tipikusan mindkét fél kölcsönös kockázatvállalásával működik, javasolt a szerződéses formát választani. A bérleti szerződés időtartama határozott vagy határozatlan idejű is lehet, a felmondási idő pedig általában 30 nap. Mivel a határozott időtartam biztonságosabb, kiszámíthatóbb a főbérlőnek, így akár alacsonyabb bérleti díjat is ki lehet így alkudni. Beköltözéskor a bérbeadó általában 1-2 havi díjnak megfelelő kauciót kér. Az albérlőnek érdemes a rezsiről a korábbi számlák alapján előzetesen tájékozódnia, illetve a közüzemi órák állását a szerződésben mindenképpen célszerű rögzíteni.
Bútorozott albérletnél érdemes teljes listát kérni a felszerelésről, ingóságokról. Ez természetesen a bérbeadó érdekében a bútorok állapotának feljegyzésével is kiegészülhet. – A szerződésben mindenképpen tisztázni kell, hogy az ingatlan közüzemi költségeit milyen módon egyenlítik ki, és hogy ezt a bérbeadó miként tudja ellenőrizni. Fontos lehet, hogy a telefon-, internetszerződéseket az albérlő saját nevére tudja megkötni – javasolja az OC, hangsúlyozva, hogy a szerződés tartalma szabadon meghatározható, igény szerint ki lehet benne térni például akár a háziállattartás feltételeire is.