Az egyik robbantás célpontja egy rendőrkapitányság volt, a támadók egy taxiból dobtak robbanóeszközöket az irodákra, írta az MTI. Öt támadó meghalt, két rendőr és egy biztonsági őr megsebesült. A hírügynökségi jelentés szerint a robbanások után szórványos lövöldözés hallatszott a Pekingtől több mint 3000 kilométerre, az autonóm terület déli részében fekvő város központjában. A rendőrség körülzárta a területet, ahol a robbanások történtek. Helyi katonai források megerősítették az incidens hírét. A katonaságot riadókészültségbe helyezték. A beszámolók szerint az utcákon alig láthatók járókelők, s mindenütt nyüzsögnek az egyenruhá-sok, akik mindenkit ellenőriznek.
A kínai hatóságok az olimpia idejére megerősítették a biztonsági intézkedéseket Hszincsiang-Ujgurban. Egy héttel ezelőtt Hszincsiang-Ujgurban egy határ menti rendőrőrsre támadtak rá, a támadásban 16 rendőr halt meg. Az olimpiát megelőző hónapokban több alkalommal is jelentkeztek erőszakcselekményekkel a Kelet-Turkesztán függetlenségéért küzdő ujgur csoportok, akik ellen kíméletlen harcot hirdetett Peking. Az ETIM egyike azon szervezeteknek, amelyek az olimpiát körülvevő hírverésnek köszönhetően reflektorfénybe kívánja helyezni saját törekvéseit, miközben Peking terrorszervezetnek nyilvánította tagjait, s fél év alatt 82 „terroristagyanús személyt” vett őrizetbe. Az Ujgur Világkongresszus nevű szervezet szóvivője a BBC-nek nyilatkozva leszögezte: a mostani erőszakért a kínai kormányzat a felelős, mivel elnyomó politikát folytat az ujgur területen. „Hogy megakadályozzuk a kelet-turkesztáni helyzet romlását, felkérem a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak nyomást Kínára” – mondta Dilxat Raxit.
Steve Vickers, a hongkongi székhelyű International Risk nevű kockázatelemző cég vezetője úgy véli, az ujgurok legfeljebb „közepes” kockázatot jelentenek, a harcolni akaró ujgurokat a kínai hatóságok már régről ismerik és szem előtt tartják.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
