Teljes sikert aratott helyben az a rendelet, amellyel munkához kötöttük a szociális segélyek folyósítását – jelentette ki tegnap lapunknak Szepessy Zsolt, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármestere. Elmondása szerint akit eddig a segélyezettek közül behívtak munkára, az bement dolgozni, nem kellett senkivel szemben szankciót alkalmazniuk. – A rendszer hatékony, segít az önkormányzatnak, az emberek pedig bejöttek, mert megértették, hogy a segélyért dolgozni kell – fejtette ki. Megjegyezte azt is, hogy a kezdetektől óriási szimpátia kísérte kezdeményezésüket. Eddig húsz-harminc embert hívtak be dolgozni.
– Nekünk is lökést adott Monok, mert addig majdnem belerokkantunk a segélyek fizetésébe, ám mi próbáltunk törvényes utat találni – mondta Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere, akit azért zárt ki korábban az SZDSZ a soraiból, mert a március 9-i népszavazás előtt a három igen mellett érvelt. Elmondta, eleinte fölzúdulást tapasztalt a segélyezettek körében, de egyenként felkeresett minden érintettet, és megbeszélte velük a kialakult helyzetet. – Szerencsémre a közeli Beremenden nyílt egy cementgyár – tette hozzá –, és ott több embert is sikerült elhelyeznem, a többieknek pedig a harkányi kórházban vagy a helyi temetkezési vállalkozónál találtam legális munkát – mondta Mali Zoltán. Kérdésünkre, hogy addig miért nem választották ezt az utat, azt felelte, hogy az Ormánságban nehéz munkát találni, „még rendes útjuk sincs”, de egy pályázatnak köszönhetően a közelmúltban sikerült részletre venniük egy használt, nyolcszemélyes kisbuszt, amelyet a munkások szállítására is befognak. Így mára hat idősebb cigány nő kivételével nincs segélyezett a faluban, számukra pedig faluszépítési, takarítási, fűnyírási munkát ad az önkormányzat.
Kerepesen július elsejével vezették be a segélyért munkát rendeletet. Összesen mintegy ötven embernek folyósítanak rendszeres szociális segélyt, közülük hetente 10-11 főt hívnak be. Ebből a csaknem tucatnyi létszámból átlagosan heten jönnek be, a többiek így vagy úgy orvosi papírral igazolják, hogy betegség miatt nem tudnak dolgozni. A segélyezettek döntő többsége megérti és elfogadja a helyzetet. – Az sem igaz, hogy ez roma kérdés, hiszen a segélyezettek egyharmada nem cigány – jegyezte meg Franka Tibor polgármester, aki kitért arra, hogy roma polgárjogi aktivisták ezzel szemben már „megtalálták”. Azt közölték vele, hogy ha később nem legalizálják a helyzetet, akkor a most elvégeztetett munkát kifizettetik, mert a segély alanyi jogon jár, és azért nem kell dolgozni. – Egyébként a helyi romák jelentős része is támogat minket – fűzte hozzá.
Sárospatak önkormányzata korábban részben csatlakozott a monoki modellhez, részben a saját útját járta. – A rendszeres gyermekvédelmi támogatást mi is a gyermekek iskolába és óvodába járatásához kötöttük. A regionális közigazgatási hivatal azt kérte, hogy ezt a rendeletet vonjuk vissza, de mi nem tettük – jegyezte meg Aros János alpolgármester, aki elmondta, ennek két oka van: egyrészt nincsenek róla meggyőződve, hogy a lépés alkotmányellenes lenne, másrészt a kormány sokszor a saját döntéseivel kapcsolatos alkotmánybírósági állásfoglalásokat sem veszi figyelembe, akkor tőlük miért várják el, hogy azt megtegyék. – A másik változás a szociális segélyezettek megszűrése volt.
– A monoki modelltől eltérően mi helyben felajánlottuk a közcélú vagy közhasznú munkának a lehetőségét. Aki elfogadta, az fizetést kapott, aki nem, azt kizártuk a segélyezettek köréből, kivétel, ha valaki az egészségi állapota miatt nem tud dolgozni. A nagyobbik részük elvállalta a munkát, és csak egy szűk kisebbség utasította azt vissza. Sárospatakon most pénzre várnak, mert július végére kimerült a közcélú és közhasznú munkára fordítható keret.
Sülysápon a segélyre szorulók többsége zokszó nélkül vette tudomásul az önkormányzat határozatát, bár ahogy Horinka László (Fidesz–KDNP–PMTE) polgármester megjegyezte, a településen amúgy sem sokan részesülnek szociális támogatásban. – Voltak, akik nem akarták elfogadni az egyelőre még kötelező önkormányzati rendeletet, hivatkozva a kormány és a regionális közigazgatási hivatal tiltására, a többiek azonban rendesen elvégezték a szemétszedési, ároktisztítási munkákat – mondta az ellenzéki politikus. Hozzátette, nem hatódtak meg a közigazgatási hivatal levelétől, mivel maga a regionális hivatal intézménye sem jogszerű. Emlékezetes, hogy az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta, és 2008. június 30-i hatállyal megsemmisítette azt a törvényt, amely a fővárosi, illetve a megyei közigazgatási hivatalokat regionális szintűvé alakította. – Ebből az aspektusból szemlélve a helyzetet érdekes, hogy egy illegitim szervezet fogalmaz meg számunkra kifogásokat – tette hozzá Horinka László –, ettől függetlenül testületünk tántoríthatatlan az ügyben.
Dunaföldváron június 30-án fogadta el a képviselő-testület a segélyért közmunkaprogramot azzal a kitétellel, hogy november 30-ig kivárnak, remélve, addig a kormány kidolgoz egy új rendszert, mert nem szeretnének törvénytelen eszközhöz nyúlni. Nagy Gáborné független polgármester azonban hangsúlyozta: az önkormányzatok kezében van törvényes eszköz is, amint azt Mosonmagyaróvár példája is bizonyítja, ezért, követve e példát, a jövőben Dunaföldváron kilencven napot kell dolgozni (amiért munkabér jár), hogy valaki jogosult legyen a segélyezésre. – Ezután, akik feketén máshol dolgoznak, majd eldöntik, hogy melyik a fontosabb, a segély, vagy a be nem jelentett munka után kapott jövedelem – világított rá a polgármester. Az iskolakerülés esetében azonban Dunaföldváron nem várnak ősz végéig, a szeptemberi iskolakezdést követően az önkormányzat vasszigorral lép fel azokkal a szülőkkel szemben, akik nem járatják iskolába gyermekeiket.
Dombóváron más módszerhez folyamodtak, szintén a törvényes eszközöknél maradva. A városban korábban rengetegen éltek kukázásból, ezt megelégelve a testület hozott egy helyi rendeletet, amely szerint szabálysértést követ el, aki a konténerekben turkál. A szabálysértési törvény szerint a pénzbírság (ami jelen esetben harmincezer forintig terjedhet) átváltható közmunkára, tudtuk meg Farkas Szabó Andrástól, Dombóvár jegyzőjétől. – A kukázók között rémhírként terjedt a közmunka lehetősége, ezért áttették „működési idejüket” kora reggelre és kora estére – mondta lapunknak Kóner János, a városi közterület-felügyelő csoport vezetője.
– Azóta egy kolléga mindig csúsztatott munkarendben dolgozik, s a rendelet következtében a nagy bandák eltűntek a városból, így a közmunkára váltást sem kellett igénybe vennünk eddig – tette hozzá.
Ivády Gábor, a Heves megyei Ivád település polgármestere úgy véli, a rendeletalkotás jelentősége nem magában a jogszabályban van, hanem a figyelemfelkeltésben. – Ez az önkormányzati rendelet betarthatatlan, és személy szerint is úgy gondolom, hogy jogszabályellenes volt – jegyezte meg a független településvezető, aki hozzátette, ők egyébként is halasztó hatállyal fogadták el a rendeletet, amely novemberben lépne életbe, így helyben kézzelfogható eredményekről egyelőre nem lehet beszélni. Rámutatott arra, hogy a rendelet egyébként azért betarthatatlan, mert a rendszeres szociális segély megítélése jegyzői hatáskör, így egy-egy polgármesternek nincs joga arra, hogy utasításba adja, a jegyző kinek ítélje meg és kitől vonja el azt. Ivády Gábor szerint a történet lényege, hogy elkészült egy vitaanyag, egy törvénymódosítási javaslat, amelyet az összes magyarországi polgármester, országgyűlési képviselő és kormánytag megkapott. – Széles körű társadalmi vita folyik most erről, több mint százan válaszoltak már a kezdeményezésre, és számos érdemi javaslat érkezett a módosítással kapcsolatban – fogalmazott Ivády Gábor, hozzátéve, hogy az ötleteket beépítik és a végleges törvénymódosítási javaslat egy többlépcsős egyeztetés után alakul majd ki. A végső tervezetet pedig majd annak az országgyűlési képviselőnek vagy frakciónak adják át, aki hajlandó az ügyet felvállalni.
Mosonmagyaróváron törvényesen már februárban nekiláttak a segélyezés szabályozásának, miután azt tapasztalták, hogy a segélyben részesülők közül többen a közeli Ausztriában dolgoznak feketén. Így a Fidesz–MDF vezetésű város képviselő-testülete egyhangúlag fogadta el, hogy a segélyek kifizetését évente legalább harmincnapnyi közmunka teljesítéséhez kötik. A gyakorlatban a segélyezettek elvégzett munkájuk után rendes munkabért (minimálbér összegének megfelelő) kapnak, és az erről szóló igazolás ellenében folyósítják csak számukra a segélyt. A regionális közigazgatási hivatal törvényesnek ítélte a mosonmagyaróvári programot, amelyben az évszakoknak megfelelően, négy turnusra osztva, összesen 240-en vesznek részt. A térségben a munkanélküliség 3-3,5 százalékosra tehető.
Európai Unió
Eurószázmilliárdokkal támogatná Ukrajnát az Európai Unió
