Éjszakai munkára fogták ezen a héten a Mars északi pólusán vizsgálódó amerikai szondát, a Phoenix harminchárom órán át dolgozott megszakítás nélkül – írta a BBC. A földi irányítók azért nem engedték pihenni, mert a hét elején a Phoenix leszállóhelye fölött elhaladt a bolygó körül keringő másik amerikai szonda, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO), így jó alkalom nyílt arra, hogy a két szerkezet műszerei által mért adatokat egybevessék. A felszín és a légköri jelenségek egyidejű vizsgálatával a kutatók arra kerestek választ, hogy egy marsi nap alatt milyen változások történnek a sarkvidéki talaj összetételében, jut-e abból vízgőz az atmoszférába. A Phoenix-program irányítói szerint a kutatószonda kamerája, talajvizsgáló műszerei és meteorológiai berendezései remekül helytállnak, ezért azt kérik, hogy a NASA hosszabbítsa meg a miszszió időtartamát – adta hírül a Space.com.
A Phoenixnek – amely május 25-én landolt a vörös bolygón – az eredeti tervek szerint kilencven marsi napon át (ez a Földön kilencvenkét napnak felelne meg) kellene talajmintákat gyűjteni a leszállóhely térségében, hogy kiderüljön, van-e ott vízjég. A szakemberek szerint a napelemekkel működő szonda még az-után is képes lesz dolgozni, legalább harminc marsi napon át. Úgy vélik, a lehetőséget ki kell használni, mert ha beköszönt a tél a Marson, akkor a napelemek már nem jutnak elegendő energiához. A sarkkutató szondát nem úgy építették, hogy a fagyos környezet és a hőmérséklet-csökkenés együttes hatásának ellenálljon, ezért a tavasz visszatértekor sem fog magához térni.
Ez a Phoenix nem támad fel a hamvaiból – figyelmeztetett Ray Arvidson, a szonda robotkarjára felügyelő szakértő. A NASA egyelőre nem döntötte el, engedélyezi-e a költséges hosszabbítást.
A két amerikai marsjáró robot, a Spirit és az Opportunity több mint öt éve van felfedező úton a vörös bolygón, noha kezdetben azokat is csak kilencven napi munkára szánták – emlékeztetett a Space.com.
Bakondi György: Az európai államok többsége más álláspontot képvisel, mint Brüsszel
