Már háromezer-ötszáz embert telepítettek ki az áradások miatt az észak-magyarországi folyók ártereiről. Huszonnégy óra leforgása alatt kétszázötven kilométerrel nőtt az árvíz veszélyeztette területek nagysága, így jelenleg az ország tizennyolc folyóvize mentén 754 kilométeren van árvízvédelmi készültség, ebből 158,5 kilométeres szakaszon harmadfokú készültség van érvényben. Vészhelyzet azonban egyelőre sehol sincs az árhullám miatt. A területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint az Országos Vízjelző Szolgálat folyamatosan figyeli a lehulló csapadék mennyiségét, és ellenőrzi a folyók vízszintjét.
A Hernádon továbbra is harmadfokú a készültség, amely a vártnál lassabban apad, az ár kettészelte a Borsod megyei Bőcsöt. Az áradás miatt nagyjából 30 kilométeres kerülővel lehet csak eljutni a település egyik végéből a másikba. A vízzel borított út miatt az autósoknak Sajólád, Alsózsolca, Felsőzsolca, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti felé kell kerülniük.
Az áradat miatt a buszközlekedést is át kellett szervezni, mivel távolsági buszok éppen az elöntött úton jártak. Most egy járat helyett kettő közlekedik párhuzamosan. Egyik a település egyik részéből, a másik a másik részéből viszi el az utasokat.
Fokozott a helyzet a Zagyván is, mert a folyón található egyik zsilip fémszerkezetét korábban fémtolvajok ellopták, ezért homokzsákokkal kellett pótolni a hiányzó szerkezetet. Elérték Magyarországot a Tisza felső szakaszáról elindult árhullámok is. Hétfőn reggel a Tisza tizenegy szakaszán harmadfokú, hét szakaszán másodfokú készültséget rendeltek el. – Az ország területén tovább árad a folyó – mondta Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Fetikövizig) védelemvezetője. Hozzátette: vasárnap reggel a határ menti Tiszabecsnél a vízállás elérte az 500 centimétert, ami szükségessé tette a harmadfok elrendelését. Ezzel egy időben a védelmi osztagokat is készenlétbe helyezték.
Tiszabecsnél hétfőn délelőtt már 544 centiméter volt a vízállás, lassú áradás tapasztalható. A Tiszán a szakemberek a következő napokra harmadfokhoz közeli vagy azt meghaladó tetőző vízállásokra számítanak, ám a tetőzés sehol sem közelíti majd meg a korábban mért legmagasabb szinteket. Mivel az elmúlt egy napban nem esett nagyobb mennyiségű csapadék a Felső-Tisza vízgyűjtőjére, az árhullámnak feltehetőleg nem lesz utánpótlása. A Túron készültségi szint alatti a vízállás, de további vízszintemelkedés várható. A folyók töltései eddig még mindenhol bírták a nyomást. Csorbák Erika, a Fetikövizig munkatársa lapunknak elmondta: eddig nem volt szükség rendkívüli közbeavatkozásra, a folyó alsó folyásánál, például Nagyvarsánynál már megkezdték a töltések erősítését.
– Az árvíz elleni védekezés eddigi költsége meghaladta a 120 millió forintot – mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A védekezésben már 100000 zsákot, több ezer köbméter homokot használtak fel. A vízzel az áradás következtében több tonna szemét, műanyag flakon és egyéb hulladék is érkezett az ukrán és román vízgyűjtőről – tette hozzá Bodnár Gáspár –, amit jeleztek az külföldi vízügyi szerveknek.
A belvízcsatornák torkolati zsilipjeinek lezárása lelassítja a belvíz területről való levezetését – jelentette ki Bodnár Gáspár. Másodfokú belvízvédelmi készültség keretében emelik át a vizet a Tiszába a tiszaberceli szivattyútelepen a belvízmentesítés érdekében. Csak vasárnap 116 ezer köbméter káros belvizet emeltek át a Tiszába. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén egyelőre nincs vészhelyzet, de Szolnokon megtudtuk: a hét közepére változik a helyzet, információink szerint Rakamazon hamarosan hozzákezdenek a gátak megerősítéséhez. Korábban megírtuk: gyakorlatilag áll a 2001-ben elindult Vásárhelyi-terv, amelyre a Gyurcsány-kabinet 2007–2013 között 106 milliárd forintot irányozott elő. Ez évente 15 milliárdnál is nagyobb összeget jelentene, ennek ellenére a programra a kormány nem költ, a Vásárhelyi-tervet uniós források igénybevételével folytatná. A Privátbankár úgy tudja: az állandó védettség eléréséhez szükséges körtöltések kiépítésének becsült költsége 2,1 milliárd forint, amelyre az Új Magyarország fejlesztési terv keretében az érintett önkormányzatok már megkötötték a támogatási szerződést. Jelenleg a tervek előkészületei zajlanak, s a kiviteli munkák várhatóan csak 2009 folyamán kezdődhetnek el.
Bukarest bagatellizálja a szennyezést. Helyi incidensnek nevezte tegnap Lucia Ana Varga, a román környezetvédelmi minisztérium államtitkára az észak-erdélyi Borsabánya zagytározóinál történt ipari balesetet. Böndi Gyöngyike, Máramaros prefektusa a távirati iroda bukaresti tudósítójának telefonon azt mondta, hogy lényegében „nincs helyzet”, vagyis nem történt semmiféle szennyezés. A helyzet súlyosságát bizonyítja viszont, hogy vasárnap este a helyszínre látogatott Traian Basescu román államfő, és felszólította a hatóságokat, hogy találjanak műszaki megoldásokat a derítőkben lévő zagy biztonságos semlegesítésére.
Mint arról lapunk beszámolt, a Máramarosi-havasokban fekvő bányaváros egyik meddőhányója szombaton szakadt át a hatalmas esőzések nyomán, a bányakitermelés során visszamaradt zagy pedig beömlött egy másik derítőbe. Azt a bukaresti illetékes is elismerte, hogy a gátszakadás következtében nagyobb mennyiségű, nehézfémeket tartalmazó iszap került a közeli Csiszla-patakba, amelyben a megengedettnél magasabb szintre emelkedett a nehézfémtartalom, mert az árhullám nyomán a patak folyó méretűre duzzadt. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: az esővíz kiszivattyúzásával megelőzték az újabb gátszakadást, a Visóban és a Tiszában már nem észleltek a megengedettnél magasabb nehézfém-koncentrációt, így szerinte a balesetnek nem volt határokon átnyúló hatása. Szakértők azonban arra figyelmeztettek: a 2006-ban bezárt borsabányai bányavállalathoz tartozó derítőknél – amely több mint nyolcmillió köbméter, mérgező nehézfémekkel vegyes iszapot tartalmaz – bármikor bekövetkezhet egy 2000. évihez hasonló, a Tisza élővilágát sújtó ökológiai katasztrófa. (Akkor a román–ausztrál Aurul nemesfém-kitermelő vegyesvállalat egyik ülepítőtavának gátja szakadt át, amivel 100-120 ezer köbméter, ciánnal erősen szennyezett víz került a Tiszába, amely Magyarországra érve hatalmas pusztítást végzett a folyó élővilágában.)
Petru Dican ezredes, a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség parancsnoka azt mondta: ha a meddőhányók biztonságossá tételével megbízott két magáncég a téli hónapokig nem fejezi be a munkálatokat, jelentősebb esőzések vagy hóolvadás esetén később ismét átszakadhat majd a derítők gátja.
A borsabányai helyzet kivizsgálására a bukaresti környezetvédelmi tárca ellenőrző bizottságot hozott létre, amely arra is választ kíván kapni, mennyiben tehetők felelőssé a történtekért a zagytározók konzerválását mindeddig elmulasztó cégek.
A határ innenső oldalán a Romániában történt nehézfémszennyezés után megkezdődött a Tisza vizének ellenőrzése a folyó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határszelvényében. Az első vizsgálat során a cinkcsoportba tartozó, ezüstfehér színű, puha, nyújtható fém, a kadmium jelenlétét mutatták ki. A fém vízben oldható vegyületei mérgezők, és a vizsgálat szerint a megengedettnél kicsivel magasabb érték volt a Tiszából vasárnap vett mintában, szakemberek szerint azonban a vízben kimutatott érték az egészségügyi határérték alatti volt, így nem jelentett veszélyt.
A kadmium szintjének a megengedettnél nagyobb, de az egészségügyi határértéknél alacsonyabb emelkedését mutattuk ki – közölte Szentesi Péter, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója. Hozzátette: a Tiszán levonuló árhullám sebességének kiszámíthatatlansága miatt egyelőre nem tudható, hogy a (nagyobb) szennyezés, mikor éri el a folyó magyarországi szakaszát. Szentesi Péter elmondta: hétfőn délután már félóránként vettek mintát a Tiszából, amelynek eredménye ma reggelre várható, az eredménysorból lehet következtetni arra, hogy mekkora fokú környezetkárosítás történt.
A hasonló környezetkárosítások miatt fogadta el a közelmúltban az Európai Parlament Anne Laperouzze Vizekre vonatkozó környezetminőségi normák című jelentését, vagyis a lex Rábát. Az EU vízminőségi irányelve rögzíti a határon átnyúló vizek esetén a tagállamok közötti szabályozás és felelősség alapelvét, ezenkívül harminchárom anyagra, mérgező szerekre, rovarirtókra, vegyipari vegyületekre, nehézfémekre vezetett be szigorúbb határértékeket. (R. Sz.–V. T.)
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
