A Demokrata Párt üdvöskéje előzőleg Izraelben kijelentette ugyan, hogy a német fővárosban nem kampánybeszédet akar tartani, de mondanivalójának tartalma alkalmas volt arra, hogy cáfolja az állításokat, melyek szerint tapasztalatlan külpolitikus. Az amerikai választóknak szánt üzenetből kitűnt, hogy hazáját ő is a világ legnagyobb reménységének tartja, de annak irányítását más útra terelné, mint azt George W. Bush tette. Érzelmektől áthatott kijelentéseit tapsvihar kísérte. A hidegháborús idők összetartozása, a német– amerikai szövetség példa a XXI. század számára is, új reményekkel, de új veszélyekkel. „A felelősség alól senki sem vonhatja ki magát, Európának is áldozatokat kell hoznia, Washington egyedül nem képes viselni a terheket” – hangoztatta Obama, és óvott attól, hogy új falak épüljenek fel, sokkal inkább új hidak építése a cél, közösen dolgozni a szabadság és jólét érdekében, így a muzulmánokkal együttesen harcolni a terror ellen. Obama kiállt az atomfegyverek elterjedésének korlátozása mellett, és kiemelte egy erős Európai Unió jelentőségét. Felszólította Iránt, mondjon le nukleáris ambícióiról. Felszólított a terror elleni harc fokozására is. „Ha le tudtuk győzni a kommunizmust, le tudjuk gyűrni a terrorizmust is” – mondta. A német tévé kommentátorának első, spontán megállapítása így hangzott: „Nem mint amerikai, hanem világelnökként mutatkozott be.”
Obama a nap folyamán találkozott Angela Merkellel, akivel Irán, Irak, Pakisztán, a Közel-Kelet problémáiról folytatott megbeszélést, de szóba került a világgazdaság helyzetének alakulása, a környezetvédelem és az energiaellátás kérdése is.
Berlinbe tartva a vendég úgy nyilatkozott, hogy bár nyitva kell hagyni a katonai akció lehetőségét Iránnal szemben, a kérdést egy légicsapással lehetetlen megoldani.
Bakondi György: Az európai államok többsége más álláspontot képvisel, mint Brüsszel
