Ezúttal három pénzintézetet keresett meg a pécsi városvezetés a meghiúsult eljárás után azzal, hogy tegyenek ajánlatot – végül csak egyetlen banktól érkezett válasz a felhívásra. Az önkormányzati bizottság (a nyári szünetben a közgyűlési hatáskörét ez a testület vette át) keddi zárt ülésén tárgyalta az újabb közbeszerzési eljárásról szóló napirendet. A bizottság elnöke, Füredi Péter (MDF) az ülés után elmondta, bár az ellenzék nem támogatta az újabb hitel felvételét, a baloldali többség elfogadta a határozatot, így az UniCredit Bank által nyújtott ajánlatot eredményesnek nyilvánították. Mint mondta, fejlesztésre lehet felvenni hitelt, azaz olyan értékteremtő beruházásokhoz, amelyek pénzt hoznak, ellenben miután nem látott garanciát arra, hogy valóban fejlesztésre, nem pedig a működési hiány finanszírozására fordítják ezt a pénzt, nem is szavazta meg a döntést.
Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület frakcióvezetője szerint indokolatlan egy ilyen mértékű hitel felvétele. Hozzátette: bár vannak támogatandó célok – ilyen például a panelprogram –, amelyekre ezt a forrást fordítják, ám félő, hogy a városi cégek bevételkiesésének pótlására is költenek majd a hitelből. A Fidesz–KDNP frakció már a korábbi sikertelen eljárás után közleményben úgy fogalmazott, hogy „nem a politika, hanem az üzleti szféra mondta ki, Pécs hitelképtelen”. A számítások szerint a baranyai megyeszékhely adósságállománya 2008 végére elérheti a 32 milliárdot, abban az esetben, ha a most felvett 2,8 milliárdos fejlesztési hitel mellett Pécs hozzájut az Európa kulturális fővárosa program önerejére, hozzá kapcsolódó fejlesztésekre fordítható, az Európai Beruházási Banktól felvenni kívánt tízmilliárdos hitelkerethez is. Az oppozíció ezért úgy látja: a MSZP–SZDSZ-koalíció a város jövőjét 15-20 évre zálogosította el.
A költségvetési bizottság szocialista elnöke, Soó László elismerte, hogy a következő öt-hat évben valóban nehéz lesz a hitelek törlesztése. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elkövetkezendő néhány évben a bevételnövelésre több út is kínálkozik, úgy mint ingatlanértékesítések, kisebb mértékű adó- és díjemelések, illetve az intézményi működési költségek csökkentése. Az MSZP-s elnök ugyanakkor igyekezett eloszlatni a most felvett hitellel kapcsolatos ellenzéki félelmeket. Közölte, azt csak a már elfogadott költségvetési rendeletben foglalt fejlesztési célokra fordíthatják.
Ismert az is, hogy a város a közelmúltban hét stratégiai jelentőségű ingatlanától – mások mellett a pécsi Magasháztól, két laktanyától és egy jelenleg félig kihasznált rendelőintézettől – is megvált. Úgy tudjuk, hogy a fejlesztési hitel viszszafizetésére a nyertes ajánlattevő csak az ingatlancsomag értékesítéséből származó, 5,2 milliárdos bevétel miatt látott garanciát. Révész Mária, a Fidesz–KDNP képviselője szerint ugyan lélegzethez jutott a város, kérdés azonban, hogy ez meddig tart majd.
Magyar Péter nem képviseli a választókat, csak ripacskodik a Tiszán
