Salak került a gépezetbe

Évek óta kevés figyelmet kap a salakmotoros-szakág Magyarországon, de a múlt héten újra reflektorfénybe kerültek a magyar salakosok: négy esztendő után jutottak ismét a világ legjobb nyolc csapata közé. Sikerük értékét növeli, hogy a csapat-világbajnoki szereplést állami támogatás nélkül érték el.

A legutóbbi Világkupa-szereplés, 2004 óta vajmi kevés figyelmet kapott a magyar salakmotoros-szakág, de ezen nem is nagyon csodálkozhatunk: a legnagyobb „eredménynek” Matej Ferjan honosítását könyvelhettük el, ám ezen túl sem egyéniben, sem csapatban nem sok említendő maradt. Egészen az idei csapat-világbajnokság selejtezőjéig, mert a május 25-i miskolci versenyen az utóbbi évek legkiemelkedőbb sikerét érte el a válogatott: a német, az amerikai és a lett alakulatot megelőzve bejutott a Világkupa nyolcas döntőjébe. A Matej Ferjan, Tihanyi Sándor, Magosi Norbert, Tabaka József és Szatmári László összetételű csapat a lengyelországi elődöntőben a Gollob vezette hazaiakkal, a Crumppel felálló ausztrálokkal és a junior-vb-győztes Szajfugyinovot soraiban tudó oroszokkal csatázott.
A lebonyolítás sajátosságának és a versenynaptárnak köszönhetően – gyorsaságimotoros- és Forma–1-es futam se „zavart be” a képbe – egy hétig csak a salakos- szakág állt a világ motorsportjának középpontjában: először a két elődöntőt rendezték meg, ahonnan a legjobbak automatikusan a dániai nagydöntőbe jutottak, majd az elődöntők második és harmadik helyezettjei csatázhattak a fennmaradó két finalista helyért egy újabb versenyben. A szakág népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyrészt a magyar érdekeltségű elődöntőre több száz hazai szurkoló kísérte el a nemzeti csapatot, fergeteges hangulatot teremtve a 25 ezres lesznói arénában, másrészt mintegy kétszáz országban élő adásban követhették a motorsport rajongói a sorozat négy versenyét.
Lesznóban a magyar csapat végül a negyedik helyet szerezte meg, jócskán lemaradva a még „reményfutamot” érő harmadik pozícióban végzett oroszoktól. Ha meglepetést nem is, de emlékezetes perceket azért okoztak salakosaink: Ferjan rögtön az első futamban megelőzte lengyel és orosz riválisát, majd a verseny vége felé kiválóan használta ki a „joker” adta lehetőséget, Magosi többször is vezetett a rajtot követően és Tabaka is jól küzdött, sőt pontot is szerzett.
Pedig a versenyt megelőző hetekben az összefogás helyett a hatalmi harc került előtérbe: a szakág vezetője – egyébként aktív motoros – visszavonta a magyar csapat vezetőjének – aki egyben a miskolci klub elnöke – tagságát és szavazati jogát. A kizárt csapatvezető állami támogatás hiányában a nyilvánosság felé fordulva keresett támogatókat, hogy a nemzeti válogatott egyáltalán elutazhasson a világbajnokságra. Mindezek fényében a magyar csapat szereplése és a megszerzett tíz pont, amely minden idők legsikeresebb elődöntős szereplése, még inkább sikernek könyvelhető el…
A dániai Vojensben megrendezett szuperdöntőbe végül a házigazdán kívül a lengyel, a svéd és az ausztrál csapat jutott be, ahol végig kiélezett küzdelem zajlott a felázott salakon. A sok bukással tarkított versenyen végül a Nicki Pedersen vezette dán együttes szerezte meg a világbajnoki címet, megelőzve a címvédő lengyeleket, a nagyszerűen hajrázó svédeket és az ezen az estén kissé haloványabb ausztrálokat.