Tokajon beperelnék az Európai Bizottságot

Négy éve nem csinálnak semmit a szlovákok annak érdekében, hogy előremozdítsák a magyar területtel közös és egységes Tokaj-hegyaljai borvidék létrehozását. A magyarországi borvidék hegyközségi tanácsa ezért azt fontolgatja, hogy amennyiben a kormány nem teszi meg, maguk perlik be az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy a Tokaj név kizárólag a jelenlegi magyar régióban előállított nedűt illethesse meg.

Mintegy másfél hónappal ezelőtt az Európai Unió eltiltotta Szlovákiát a magyar helyesírás szerinti Tokaj név használatától, mivel a 2004-es csatlakozási szerződésében vállaltakkal ellentétben az ország nemhogy két-három hónapon belül, de négy év után sem tette meg a névhasználat elnyerése érdekében szükséges lépéseket – közölte lapunkkal a Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Marczinkó Ferenc emlékeztetett arra, hogy hazánk már 1993-ban kötött egy szerződést az Európai Unióval, amelyben megegyeztünk abban, hogy a Tokaj nevet, s annak származtatott elnevezéseit kizárólag Magyarország érintett borrégiója használhatja. Ezen megállapodáshoz csatlakoztak 2004-ben – az európai közösséghez való csatlakozásukkor – a szlovákok, vállalva, hogy pár hónapon belül átveszik a magyar szabályozást, illetve megteremtik az ellenőrzési lehetőségeket. Amennyiben ez megtörtént volna, az unió a magyar–
szlovák határon átnyúló tokaji borvidéket egységes, közös borrégiónak ismerné el.
Az előírásokat ugyanakkor a szlovákok nem teljesítették, sőt újabb követelésekkel is előálltak. Marczinkó Ferenc arról számolt be, hogy a szlovákok például mind a mai napig nem határozták meg, mely területeket vonnák be a tokaji borvidékbe. Ez a legnagyobb vitákat kiváltó kérdés, amiről ráadásul egyszer már megállapodtunk szomszédainkkal. Azonban az egyezségben szereplő 565,2 hektár helyett Szlovákia továbbra is 908 hektárnyi ültetvényt vonna be az egyik legpatinásabb hazai borrégióba. A hegyközségi elnök emlékeztetett arra, hogy a magyar fél a megállapodás megkötésekor komoly engedményeket tett, ezért elképzelhetetlen az, hogy a másik fél tovább növelje a közös borvidékhez tartozó területet. Ugyancsak a négy évvel ezelőtt már letelt határidőre vállalták azt a szlovákok, hogy a miénkhez hasonló szakmai szervezetet hoznak létre azonos feladatkörökkel és jogosultságokkal. – Noha Tokaj Szövetség néven ez a közelmúltban megtörtént, ám a szervezetbe való belépést nem tették kötelezővé, s a szövetség felügyeleti jogköröket sem kapott – világított rá Marczinkó. – Mivel az unió megelőlegezte a bizalmat, s a konkrét intézkedések bevezetése előtt megadta Szlovákiának a Tokaj névhasználat lehetőségét, Magyarországnak az lett volna az érdeke, hogy a magyar–szlovák határon átnyúló tokaji borvidék mielőbb egységes borrégióvá váljon, azonos előírásokkal. Ugyanakkor az említett kérdések megoldása nélkül ez elképzelhetetlen – tette hozzá, s éppen ezért kérte hazánk az Európai Bizottságtól, hogy tiltsa meg a szlovákoknak a Tokaj elnevezés használatát.
Magyarország közben az eredeti állapot helyreállítását is kérte az Európai Bizottságtól, vagyis az 1993-as szerződés betartatását, ám a brüsszeli hivatal ettől elzárkózott, mondván, őket a szlovák csatlakozási szerződés kötelezi. Mivel immár látványos, hogy a magyar–szlovák határon átnyúló tokaji borvidék nem jöhet létre, egy másik igen fontos kérdés is felmerül. Az uniós borreform előírásai szerint ugyanis a borvidékeknek meg kell határozniuk régiójuk pontos jellemzőit, legkésőbb 2010 decemberéig. Marczinkó szerint az viszont igen kétséges, hogy a bizottság befogad-
hat-e két – szlovák és magyar – leírást az egyébként csaknem azonos területre vonatkozóan, amelyekről ráadásul igen hasonló néven kerülnek a borok a piacra. Mint mondta, az Európai Bizottság eddig csak szóban volt hajlandó nyilatkozni erről, írásban pedig hazánk kérése ellenére eddig nem rögzítette, hogy a fenti eset lehetséges volna-e.
Amellett, hogy a Tokaj név származtatott változatainak szlovák használata presztízsveszteséget jelenthet hazánknak, a gazdasági károk sem elhanyagolhatók, hiszen a szomszédok messze nem tartják be a szigorú magyar szabályozást, amiért sok lőré kerülhet a jövőben tokaji néven a közösség piacára. – Mivel 2004-ben a két ország szakminisztere aláírta az egységes borrégió létrehozásáról szóló megállapodást, a hegyközség elvárja a kormánytól, hogy akár az Európai Bizottsággal folytatott pereskedés, vagy a nemzetközi szerződések betartatásával oldja meg a helyzetet – mondta Marczinkó Ferenc. Hozzátette: amennyiben ez a közeljövőben nem történik meg, úgy a hegyközség kezdeményez pert az Európai Bíróságon az Európai Bizottsággal szemben, annak érdekében, hogy kikényszerítse az 1993-as megállapodás betartatását, amely egyértelműen kimondja, hogy a Tokaj név és származtatott névváltozatainak használatára kizárólag Magyarország jogosult.
Marczinkó Ferenc kiemelte: magyar területen évi 200–240 ezer hektoliternyi bort termelnek a tokaji borvidéken, szlovák adatok pedig jelenleg nincsenek. Az uniós szerződésben rögzített csaknem 570 ezer hektáron mintegy 20 ezer hektolitert lehetne a határ túloldalán termelni. A szlovák borvidéken ugyanakkor jelenleg nagyon elhanyagoltak a szőlők, s nem jellemzők a korszerű ültetvények sem.