Utcára került betegek

Ma is különböző vélemények hangzanak el az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárásának következményeiről. Mást mond a szakma, mást a kormány. Bár az ellátottak közül többen az utcára, hajléktalanszállókra kerültek, a minisztérium továbbra is azt állítja: egyetlen beteg sem maradt ellátatlanul.

Az OPNI tavalyi bezárását követően több szakmai és civil szervezet felszólalt, milyen várható következményekkel kell számolni. Szabó Máté ombudsman június végén kelt jelentésében az áll: az intézmény bezárása aggályos helyzetet teremtett az ellátottak, az egészségügyi dolgozók, végső soron pedig az egész társadalom számára. Az állampolgári jogok biztosa egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a pszichiátriai ágyak számának csökkenésével arányosan nő a pszichiátriai betegek száma. Szabó Máté állásfoglalása szerint a valódi problémát és ezzel a szakmai és alapjogi aggályokat azoknak a betegeknek a sorsa jelenti, akik a megszűnő ágyakon feküdtek. „Ők azok, akik elbocsátásuk után rövid időn belül vagy nyomban abbahagyják a gyógyszerek szedését. Nem mennek el ideggondozóba, romló állapotuk következtében az utcán kötnek ki, növelve a hajléktalanok számát” – írja. Ezzel szemben az Egészségügyi Minisztérium reakciójában az áll: az OPNI megszüntetésével egyetlen beteg sem maradt ellátatlanul.
Lapunk felkeresett néhány budapesti hajléktalanszállót. A legtöbb helyen, bár elismerik: vannak olyan akóik, akik az OPNI bezárása után kerültek az utcára, nem mernek nyilatkozni. A szállók nagy része ugyanis közalapítvány, vagyis a minisztérium biztosítja számukra a fennmaradáshoz szükséges anyagi támogatást.
A Magyar Vöröskereszt Madridi utcai hajléktalanszállóján azonban névvel is vállalták, hogy beszámoljanak arról, mi történik a valóságban. – Az OPNI-ból kikerült lakóinkon többször jelentkeztek betegségük tünetei – nyilatkozta Sárosi Mária intézményvezető helyettes. – Egy alkalommal egy korábban az OPNI-ban kezelt beteg késsel a kezében fenyegette meg kollégámat – folytatta. – Mivel a késsel saját magában kárt tett, hívtuk a mentőket – tette hozzá. Elmondása szerint a mentők, akik csak a rendőrség jelenlétében voltak hajlandók ellátást nyújtani, bevitték a férfit a közeli kórházba. Onnan azonban még aznap délután kiengedték. Mivel veszélyes volt a társaira nézve, a szálló vezetősége nem fogadta vissza. A férfi az utcára került, további sorsáról senki nem tud. A dolgozók még annyi hírt kaptak róla, hogy később az utcán találtak rá ájultan. Fel akarta vágni az ereit. A mentők akkor bevitték, de azóta senki nem tudja, mi lett a sorsa. Egy másik betegük kipakolta a szobából társai holmijait, és rájuk zárta az ajtót. Őt is eltanácsolták a szállóból, később az utcán halt meg.
Az intézményben ma is lakik egy férfi, akit két és fél évig kezeltek az OPNI-ban. Tamás skizofrén és depresszióval küzd. Elmondta, miután bezárták a pszichiátriai intézetet, nem volt hová mennie, így került a szállóba.
– Az OPNI bezárása óta jelentősen növekedett a hajléktalanok száma – mondta lapunknak Gáll Erika csoportvezető. – Mi nem vagyunk felkészülve ezeknek a betegeknek az ellátására – tette hozzá. Kiemelte: a kezelésre szoruló betegeknek nyugalomra van szükségük, ami nem biztosított a 10–12 ágyas szobákban.
Egy hajléktalanszállón dolgozó pszichiátertől megtudtuk: az esetek rendszeres tisztázása megoldhatatlan feladat a szociális munkások, gondozók számára. Előfordul, hogy részletes szakvéleménnyel kórházba utalnak betegeket, akik még aznap este visszatérnek a szállóba. Ugyanis ha saját kérésére nyílt osztályon helyezik el, önkényesen távozhat. Elmondta azt is, hogy a hajléktalanszállókba – különösen az OPNI bezárása és más pszichiátriai osztályok ágyszámának radikális csökkentése óta – tömegével kerülnek be ellátatlan, kezeletlen pszichiátriai és szenvedélybetegek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ő ellátásuk, segítésük egy általános profillal működő menhely számára nem megoldható feladat.
Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökségi tagja a Magyar Nemzetnek azt mondta: az OPNI felszámolása nem csupán egyetlen intézmény bezárását, hanem az országos intézet bezárását jelentette. Emlékeztetett, hogy az OPNI megszüntetéséről előzetesen nem tárgyalt a szakmával a minisztérium. Az akkori miniszter, Molnár Lajos még január közepén bejelentette, hogy az OPNI 840-ről 700-ra csökkentett ágyszámmal folytatja a működését a jövőben. Két hét múlva a Regionális Egészségügyi Tanács (RET) már az OPNI megszüntetését közölte. Ez pedig szerinte nem „nyilvánosság előtt, erős társadalmi kontroll alatt” hozott intézkedés volt. Azt elismerte, hogy az épület valóban leromlott, de kiemelte, hogy a betegek többsége nem került jobb körülmények közé, mert a Nyírő Gyula Kórházban a legrosszabb állagú épületbe, a korábbi krónikus belosztály helyére mentek az új ágyak, míg a Merényi kórházban az OPNI-nál is rosszabb körülmények várták a pszichiátriai betegeket. Egyedül a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi részlege biztosított egyértelműen jobb körülményeket. Ám ez csupán 60–70 ágyat jelentett. – Ha átgondolt lett volna az OPNI megszüntetése, akkor az igen jelentős értéket képviselő könyvtár, a kórrajztár és a múzeum költöztetéséről sokkal korábban – még a felszámolás előtt – kellett volna megállapodni – fejtette ki Németh Attila. Hozzátette: – A döntés meghozatala után másfél évvel még minden bizonytalan. Arról sem tudunk még semmit, hogy mi lesz a sorsa az OPNI-ban nemrég felújított műemlék kápolnának és benne a gyönyörű, gondosan restaurált falfreskóknak.
Eközben az ombudsmanhoz újabb levél érkezett, amelyet hozzánk is eljuttatott a szerzője. Ebben elmondta: mivel szívbetegséggel és pánikbetegséggel is küzd, csak az OPNI-ban volt lehetősége arra, hogy teljes körű ellátásban részesüljön. „A kellő rendszerességgel alkalmazott, szoros együttműködésben kardiológiai és pszichiátriai kezelések hatására állapotom jelentősen javult” – olvasható a levélben. Korábban beszámoltunk arról, hogy egy hasonló problémával küzdő beteg esetében több mint egyórányi telefonálgatás után sem sikerült kardiológusának olyan kórházat találni, ahol skizofréniával és súlyos szívritmuszavarral küzdő betegének pszichiátriai és intenzív ellátást is nyújtanának.
Az Ombudsmani Hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk: Szabó Máté újabb levelet küld majd az Egészségügyi Minisztériumnak. Az OPNI bezárása utáni, a kormány és a szakemberek közötti vita nem zárul le.