Rohamléptékben fejlődik világszerte a HDTV-szolgáltatás. Egy 2006 végén készült elemzés szerint 106 HDTV-csatorna működik a világon, míg a HD-tartalmakat összesen 48 millió háztartásban képesek fogni, ennek 58 százaléka az Egyesült Államokban, 20 százaléka Japánban található. Európa ebben az időszakban még igencsak nagy hátrányban volt a HDTV-szolgáltatások terén, ám a mostani előrejelzések már azt mutatják, hogy a mi kontinensünkön is egyre nagyobb az igény a csúcsminőségű televíziózásra: a szakértők azt jósolják, hogy 2010-ig Európában tizenhét ország 17 millió háztartásában lesz lehetőség HDTV-program megjelenítésére, míg 2011-re a HDTV-vel ellátott háztartások száma a világon eléri a 150 milliót.
De mit is takar a HDTV? Ez egy angol betűszó, jelentése: High-Definition Television, amely egy olyan forradalmian új televíziós sugárzási normát jelöl, amely az eddigi (PAL, SECAM, NTSC) szabványoknál jóval nagyobb felbontású képet ad. A sokkal nagyobb képpontszámnak köszönhetően abszolút valósághű képek és a térhatású, 5.1-es Dolby Digital hang igazi moziélményt varázsol a saját lakásunkba, legyen szó egy izgalmas sportközvetítésről, egy látványos természet- vagy éppen egy mozgalmas kalandfilmről. A nagy felbontású tévére jellemző kisebb nézőtávolság és nagyobb látószög együttesen azt eredményezi, hogy a néző az események részesévé válik.
A tiszások túlnyomó többsége sem akar kétpárti parlamentet
